Az előadás első részében áttekintést ad a térinformatikai infrastruktúra fogalmi meghatározásáról, szerepéről, jellemzőiről és összetevőiről. Bemutatja a megvalósítására tett országonként többnyire eltérő kezdeményezéseket és szereplőit (adatgazdák, adatbrókerek és felhasználók). Hangsúlyt kap a hozzáférhetőség, a rendszerek közötti funkcionális együttműködési képesség (interoperabilitás), a felhasználhatóság, a kapcsolódó jogi és szakmai szabályozási kérdések, továbbá az adatminőség és kereskedelem és a legfontosabb EU programok (GIPSIE, La Clef, ESMI, GISEDI, PANEL GI, ABDS).

Ismerteti EU tagországonként a térinformatikai infrastruktúra számára elsődleges kihívást jelentő alkalmazási feladatokat és képet ad néhány különösen figyelemreméltó hasznosításról kiemelve, mely alkalmazásokat tartják a társadalom számára leginkább értékesnek.

A térinformatikai infrastruktúra nem csak országos de regionális (pl.EGII) és világméretű (GSDI) szinten is fejlődik, az együttműködésben fokozott jelentőséget kapnak a nemzetközi intézményi kapcsolatrendszerek és együttműködések. A kormányzati szervek együttműködése terén a CERCO, MEGRIN, MOLA és EUROGI kapcsolatainak áttekintését követően a tudományos szféra nemzetközi intézményrendszere (FIG. MOLA, ISPRS, AGI, EARSeL, AGILE) kerül említésre. Külön rész foglalkozik a GISIG szervezet technológia átviteli szerepével, a szabványosításban a CEN, ISO megfelelő műszaki bizottságaival, valamint az OGC és GITA szerepkörével.

Tekintve, hogy a térinformatikai infrastruktúrák alapadatait és a hozzátartozó elsődleges szolgáltatásokat korszerű megközelítés szerint a földügyi szakigazgatások és az állami térképész szolgálatok biztosítják a felhasználói közösség számára, az intézményi együttműködés áttekintése ezt figyelembe veszi. A honi térinformatikai közösség szerveződésének fejlődését a HUNAGI ernyőszervezeten keresztül, a HUNGIS Alapítvány és az MFTTT szerepének hangsúlyozásával vázolja fel, hangsúlyozva a kormányzati koordináció szükségességét.