A
nemzetközi kapcsolatok szerepe a térinformatikában
az ANP
tükrében
FVM Földügyi és Térképészeti Főosztály
Ellenőrzési és Fejlesztési Osztály
Az előadás rövid áttekintést ad a ANP szakterületi feladatok végrehajtásának 2002. januárjában elkészített kétéves akcióprogramjáról. Az FVM által a Külügyminisztérium számára továbbított dokumentum több eleme a mezőgazdasági tárgyalások napirendjén szerepel majd. Az ismertetett feladatfüzér a csatlakozáshoz elengedhetetlen intézményfejlesztésre, valamint a járulékos technológiai/infrastruktutális felkészülésre vonatkozik. Figyelembe veszi a 1999-2001 közötti ANP tervben már befejezett, illetve folyamatban lévő munkákat, és az elmaradó forrásbiztosítás okozta eddigi jelentős elmaradást igyekszik a tervben a csatlakozás tervezett idejére felszámolni.
A nemzetközi kapcsolatok szerepe az EU csatlakozás küszöbén jelentős mértékben felértékelődik, hiszen az információhoz jutás, az eredmények és képességek láttatása elengedhetetlen a versenyképességhez. A kormányzati fejlesztésekre is igaz ez, hiszen az EU intézményei az eljárások és ellenőrzésük terén egyre inkább törekednek az átlátható, azonos minőségű, összevethető eredményt biztosító megoldásokra, melyek jogszabályi előírását rendre nemzetközi előkészítés és kisérletek (pilotok) előzik meg Az EU gyakorlatában a K+F és egyéb felhívásokban mára szinte kizárólag nemzetközi szintű szakmai összefogást felmutató konzorciumok sikeresek.
Az EU intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolat kiépítésében az ESA Earthnet majd az EARSeL tagság mérföldkő volt. A rendszerváltást követően a jelenlegi tagjelölt országok közül hazánk elsőként kapcsolódott az EuroGeographics két elődszervezetéhez (CERCO, MEGRIN), majd alaptója lett az ENSZ EGB WPLA elődjének a MOLA szervezetnek, valamint elsőként lépett az EUROGI-ba. Említést érdemel a CEN TC 287 és az AGILE munkájába való magyar bekapcsolódás is.
Az előadás az elmúlt hónapok és a közeljövő egyes jelentős eseményei, projektjei tükrében, de a teljesség igénye nélkül tekinti át azokat a nemzetközi tevékenységeket, amelyek elsősorban az európai illetve nemzeti politikák végrehajtásának megkönnyítését szolgálják. A jelentős eseményeken eredményeikkel, kapacitásukkal rendre ott találhatók a klasszikus szakmai világszervezetek, az IAG, FIG, ICA, ISPRS, melyeknek Magyarország aktív és elismert tagja. Az ISPRS ICSU-ba való felvételének várhatóan egyik támogatója az MTA lesz. Megemlítendők az IT- és oktatásfejlesztés, valamint a tudásközvetítés Phare, TEMPUS és Copernicus projektjei is (pld. TAKAROS, TAKARNET, META, OLLO, UNIGIS, PARCELLA, LIME, ABDS és PANEL GI).
Az előadás szándékosan nem foglalkozik e helyen a Közös Agrárpolitika, valamint az agrárstatisztika területét érintő célirányos nemzetközi kapcsolatrendszer tárgyalásával, hanem inkább a következő témákra összpontosít:
Birtokpolitika,
ingatlan-nyílvántartás, kataszter
Budapesti EU Kataszteri műhely (kiadványát március végéig jelenteti meg az EU)
Az Ingatlannyilvántartók Nemzetközi Társulásának létrehozása (Brisbane-i felhívás)
Müncheni Deklaráció a tagjelölt országokbeli földfelaprozódásról és a birtokrendezés szükségességéről (szövegezése és vitája aktív magyar részvétel mellett zajlott)
A FAO birtokrendezési irányelveinek kimunkálása (magyar közreműködéssel)
EU első Kataszteri Kongresszusa (az Európai Unió Kataszteri Nyilatkozatához a honi földügyi szakemberek is hozzájárulnak)
Holland-magyar integrált vidékfejlesztési projekt (birtokrendezés)
FAO műszaki együttműködési projekt (módszerfejlesztés ár- és belvízes térségek földhasználat optimalizálására)
Világbanki ismerettovábbító iroda felállítása az FVM-ben a tagjelölt és balkáni országok támogatására
Az áprilisi budapesti földügyi világbanki konferencia és a szakágazati közreműködés
Nemzetközi
követelményeknek megfelelő nemzeti téradat infrastruktúra fejlesztés
INSPIRE környezeti térinformatikai infrastruktúra projekt és magyar résztvevői
GINIE európai földrajzi információs hálózat projekt és magyar résztvevői
ETeMII európai területi információs infrastruktúra projekt és a magyar közreműködés
GSDI6 rendezvény Magyarországon “globális gondolkodás helyi cselekvés” a térinformatikai infrastruktúra építésben.
Végül az előadás kiemeli: az EU
csatlakozás után a nemzetközi kapcsolatok minősége a versenyképesség egyik
fokmérője lesz. Ez a felismerés vezeti a honi földügyi szakigazgatás vezetését
is, amely fokozott mértékben és eredményesen biztosítja a feltételeket és
segíti elő az eredmények hasznosítását. A térinformatikai alapok létrehozása és
karbantartása, az elérhetőség és használhatóság szolgáltató ágazatunk állandó
fejlesztéssel járó felelőssége, melyet a jövőben olyan követendő jogi
szabályozások, irányelvek és programok írnak elő, mint a CAP, AEM, Rural 21,
GMES vagy az EWF.