Minőségbiztosítás
a Mezőgazdasági Statisztikai Fejlesztés (PHARE
HU9909-03-02-3) projekt digitális
térképi információinak létrehozása
kapcsán
Készítette: Gósz Zoltán
1. Fejezet:
Mezőgazdasági Statisztikai Fejlesztés (PHARE HU9909-03-02-3.
csomag projektszámú) „Magyarországi szőlő és gyümölcskataszter” létrehozása
földmérési szempontból érintett elemeinek minőségbiztosítását 2001-ben, a
projekt indulását követően dolgoztuk ki.
2001 nyarán megkezdődött hazánk
agrárstatisztikai célú feltérképezése, az Agrárstatisztikai Digitális Térkép
projekt kivitelezése, amely a PHARE támogatásával valósul meg. Kérdezőbiztosok
járták az országot és írták össze ennek első ütemében a szőlő és
gyümölcstermesztéssel érintett földterületeket. Magyarország EU csatlakozásának
kiemelt területe a Közös Agrár Politika (KAP) hazai előkészítése,
összehangolása majd a Közös Agrár Politikához való csatlakozás és a hazai
intézményrendszer teljes megvalósítása, amihez kapcsolódóan számos kormányzati
program indult. Ezek között találhatók térinformatikai vonatkozású projektek
is, mint például az FVM IIER programja. Ez évben megvalósul a Központi
Statisztikai Hivatal első igazán jelentős térinformatikai rendszere, az
agrárstatisztikai, melynek első változata a szőlő és gyümölcs kataszter adatait
kezeli.
Az elképzelések alapján a szőlő és
gyümölcs kataszter létrehozásának alapja a településenként digitális formában
elkészített átnézeti térkép (mintegy 6200 térképlap), amelyet mint
háttérállományt felhasználva geokódok (mintegy 300000 db) segítségével fogjuk a
kapcsolatot megteremteni a KSH adatbázisok elemei és a grafikus állomány
között. Ennek raszteres adatai a földhivataloknál az ország településeiről
rendelkezésre álló átnézeti térképek szkennelésével (letapogatásával) állnak
elő. A vektoros adatokat a felvételi helyeken a raszteres állománynak megfelelő
vetületi rendszerben elhelyezett ún. geokódok képezik. A transzformált
raszteres állományok az adatfelvételi helyek megjelenítésének hátteréül fognak
szolgálni, míg az adatbázissal a közvetlen kapcsolatot a geokódok teremtik meg.
A kidolgozott minőségbiztosítási rendszer célja, hogy
egyértelmű követelményrendszert támasszon a témában résztvevő valamennyi
érdekelt fél számára a projekt során előállított digitális térképi alapok
minőségmeghatározásának és minőségellenőrzésének végrehajtására.
A projekt geodéziai alapjainak létrehozása kapcsán öt, a
minőségbiztosítás szempontjából fontosabb témakör kerül szóba.
A térképi alapok létrehozása kapcsán
elkészített összesítés, amely a projekt megvalósításához rendelkezésre álló
földhivatali alapanyagokat jellemzi.
A térképek minőségi jellemzőinek megadása a
földhivatalok által.
A vállalkozó minőségbiztosítási teendői a
raszteres térképi állományok létrehozása kapcsán.
A vállalkozó minőségbiztosítási teendői a
geokódok létrehozása kapcsán.
Az átvételi eljárás minőségbiztosítási
teendői.
2. Fejezet:
projekt
végrehajtása során az adatfelvételi helyek megjelenítésére háttérként a
földhivataloknál található településenkénti átnézeti térképek transzformált,
raszteres állományait kívánjuk felhasználni, melyek információtartalma a
létrejövő térinformatikai rendszer geodéziai alapjainak tökéletesen elegendő. A
rendelkezésre álló analóg átnézeti térképek alábbi jellemzőinek ismeretére több
szempontból is szükség van. Egyrészt, mint adatminőségi adatok, a felhasználó
tájékoztatását szolgálják. Másrészt segítik a raszteres hátteret létrehozó
vállalkozót feladatának végrehajtásában, hiszen ezek ismeretében előre
megtervezheti a tényleges kialakítás lépéseit. Továbbá segítik a vektoros
állományt kialakító vállalkozót a geokódok elhelyezésében. Az átnézeti térképek
a projekt végrehajtásából az adatminőséget is befolyásolható általános
jellemzői a következők:
vetületi rendszer,
méretarány,
az előállítás módja,
fizikai jellemzők,
aktualitás,
adat- (információ-) tartalom,
adattartalom mennyisége.
A vetületi
rendszerek szempontjából az alábbiakat lehet megkülönböztetni:
régi
vetületi rendszerű, ezen belül:
Szt – Sztereografikus vetületi rendszerű,
Cen – Centrális sztereografikus vetületi
rendszerű,
HÉR – hengervetület északi rendszerű,
HKR – hengervetület középső rendszerű,
HDR – hengervetület déli rendszerű;
EOV
(Egységes Országos Vetületi rendszerű) – EOTR (Egységes Országos
Térképrendszerű);
az NKP
(Nemzeti Kataszteri Program) keretében az MSZ 7772-1 szabvány és a DAT1, DAT2
szabályzatok és mellékletei szerint készített (EOV).
A méretarány
szempontjából:
döntően:
1:10000-es (külterületek),
kisebb
hányadban: 1:4000-es (belterületek, zártkertek).
A fizikai
jellemzők szempontjából három fontosabb kategóriát különböztethetünk meg:
az
átnézeti térképlapok adathordozóit:
papír alapú (vékony),
papír alapú (vastag, alumíniumbetétes),
műanyag alapú (fólia);
az
átnézeti térképlapok nagyságát:
A1-es méretű,
A1-es mérettől eltérő (kisebb, nagyobb);
az
átnézeti térképlapok tisztaságát:
tiszta, szennyeződésmentes,
kismértékben szennyezett, de ez az
információk egyértelmű kigyűjtését nem, vagy csak alig akadályozza,
olymértékben szennyezett, amely az
információk egyértelmű kigyűjtését akadályozhatja, vagy rosszabb esetben
meghiúsíthatja;
az
átnézeti térképlap fizikai állapotát:
ép, sérülésmentes,
kissé sérült, amely még nem akadályozza a
feldolgozást,
olymértékben sérült, hogy az akadályozhatja a
feldolgozást.
Az aktualitás
szempontjából is háromféle besorolást tehetünk:
naprakész,
összhangban van az ingatlan-nyilvántartással és az annak alapját képező
földmérési alaptérképpel,
változásvezetése
csak időközönként történt meg, az ingatlan-nyilvántartás és az annak alapját
képező földmérési alaptérkép és az átnézeti térkép összhangja csak részben
valósul meg,
nincs
aktualizálva.
Az adattartalom
szempontjából:
a
projekt sikeres végrehajtásának szempontjából döntően nincs jelentős eltérés,
de az adattartalom megjelenítése a különböző időszakoknak megfelelő
kartográfiai előírásoknak megfelelő, amelyek egymástól eltérőek lehetnek.
Az adattartalom
mennyisége szempontjából:
a
település átnézeti térképe egy szelvényt érint,
a
település átnézeti térképe több szelvényt érint
ún. teli és csonka adattartalmú térképlapok
előfordulása várható.
A földhivatali adatok
ilyen irányú feltérképezésére mindenképpen szükség volt ahhoz, hogy a projekt
végrehajtásában résztvevőknek a minőségellenőrzésre és minőségbiztosításra
egységes elveket tudjunk kidolgozni. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy
korántsem egyszerű feladatra vállalkozott az, aki pályázóként jelentkezett a
projekt végrehajtására.
3. Fejezet:
lapvető
elgondolásunk volt az, hogy a földhivataloknak az általuk átadott átnézeti
térképek fénymásolatait az általunk megadott szempontok alapján jellemezniük
kell. Minőség tanúsítását nem kérhettük, hiszen ez – sajátos módon – erre a
termékre nincs előírva. A minimális minőségi előírások hiánya meglehetősen
ellentmondásos egy olyan termék esetében, amelynek áráról FVM-HM-PM közös
rendelet határoz. Az EU, aki jelen projekt keretében árut – térképet – vásárol,
csak az általunk előírt főbb jellemzők ismeretében képes tájékozódni a termék
minőségéről. Ugyanakkor a KSH szintén ezen jellemzők alapján dönthet a
későbbiek folyamán arról, hogy milyen sorrendben, mely területeken akarja a
rendelkezésére álló adatokat javítani, aktualizálni.
Az adatbeszerzés egyedi megrendelés alapján, a
megyei/fővárosi illetékességű földhivatalokban folyik. Ennek keretében az
adatgyűjtés fázisában a földhivataloktól településenként be kell szerezni az
ingatlan-nyilvántartás alapját képező földmérési térképek 1:10000-es és
1:4000-es méretarányú átnézeti térképeinek jó minőségű fénymásolatát. Mit
értünk a jó minőség alatt? A következőket:
A
másolatok előállítása során csak olyan fénymásoló berendezések használhatók,
amelyekkel az eredeti analóg átnézeti térképek térképi tartalma és ezáltal a
rajta szereplő adatok megbízhatósága nem csökken.
A
fénymásolatokat 80-90 g/m2 tömegű, fehér papírra kell elkészíteni.
A
fénymásolatok elkészítését megelőzően a fizikailag hiányos térképszelvényeket
ki kell egészíteni és a fénymásolást csak a kiegészítés megtörténte után lehet
elvégezni.
A
minőséggel összefüggő jellemzés célja a további feldolgozásra átadott
fénymásolatok, mint induló adatállományok minőségének rögzítése, minősítése. A
jellemzés során a földhivataloknak az objektivitásra törekedve kell a
kérdéseket megválaszolniuk. A földhivataloknál végzett felmérés fontosabb kérdéskörei
– melyek megválaszolása táblázatos formában történik – az alábbiak:
a
vizsgálat ideje,
a
település neve,
az
átnézeti térkép szelvényszáma,
az
átnézeti térkép méretaránya,
az
átnézeti térkép vetületi rendszere,
az
átnézeti térkép bal alsó sarkában lévő szelvénysarok koordinátái,
az
átnézeti térkép az NKP projekt keretében készült-e,
az
átlagos vonalvastagság értéke,
az
utolsó változásvezetés időpontja és ennek kapcsán az átnézeti térkép
elavultságának foka,
az alapanyag fizikai jellemzői,
az alapanyag szennyeződésmentes volt-e,
az
átnézeti térképek másolati szelvényeinek kartográfiai minősítése.
Amennyiben
a vizsgálat során a kartográfiai jellemzők között bizonytalan minősítés
szerepel, úgy a fénymásolat további feldolgozásra nagy valószínűséggel
alkalmatlan, ezért új fénymásolat elkészítése szükséges, amihez a földhivatal a
sikertelen végrehajtás okát köteles feltárni, majd azt megszüntetve új
fénymásolatot készíteni. A földhivatalok teendői a végrehajtás során a
megrendelésben megadott településekre vonatkozó térképmásolatok, a
térképlapokhoz tartozó illesztőpontok listái, illetve a minősítési lapok
átadására vonatkoznak.
Megjegyezni
kívánjuk, hogy az eddigi gyakorlat szerint számos földhivatal a minősítést nem
végezte el. Ebben az esetben azt a vállalkozó pótolja. Egyébként üzletpolitikai
szempontból sajnálatosnak tekinthető ez a földhivatali szemlélet.
A földhivatal
minősítését a fénymásolatról történő letapogatás során a raszterállományt
előállító vállalkozónak kötelessége felülvizsgálni.
4. Fejezet:
projekt e részfeladatának megvalósításához
egyértelmű követelményrendszert dolgoztunk ki az előállított digitális térképi
alapok minőségellenőrzésének végrehajtására. A minőségbiztosítás során
meghatározásra kerületek azok a fontosabb szakmai szabályzatok, útmutatók,
amelyek előírásai kapcsolatban vannak a munkafeladat végrehajtásával, így:
az MSZ
7772-1 a digitális alaptérkép fogalmi modelljét leíró nemzeti szabvány,
a
DAT1-2 szabályzat és mellékletei a Digitális térképek előállításáról,
az
F.7. Szabályzat és mellékletei a Földmérési alaptérképek előállításáról,
a
Vetületi szabályzat az EOV alkalmazására.
Az analóg átnézeti térképi tartalom általunk támogatott
digitális megjelenési formája az annak letapogatása során nyert raszteres
állomány, amikor a térképről nyerhető valamennyi grafikus adatot
számítógéppel kezelhető formába konvertáljuk. Ezzel a másodlagos adatnyerési
móddal (már meglévő grafikus adatból történő adatkonvertálás) létrejövő és
minőségbiztosításon átesett raszteres állomány megfelelő alapot képez a további
felhasználáshoz.
A rasztertérkép létrehozásának folyamata a
minőségbiztosítás szemszögéből elképzelésünk alapján az alábbiak szerint
alakul:
az
inputadatok fogadása:
az analóg átnézeti térképek fénymásolatai
(papír adathordozón),
az egyes térképszelvények (fénymásolatok)
minősítési lapjai,
a szőlő és gyümölcsös ültetvények KSH azonosító
adatai;
a fénymásolati lapok minősítésének
felülvizsgálata, dokumentálása;
a
fénymásolatok előkészítése a szkenneléshez:
az esetleges sérülések kijavítása,
szennyeződések eltűntetése;
a letapogatás végrehajtása:
független a végrehajtás eszközétől,
csak az egészben történő szkennelés
megengedett,
a vágási küszöb meghatározása és
dokumentálása (ha az előírttól eltér),
a felbontás meghatározása és dokumentálása
(ha az előírttól eltér);
a keletkezett digitális állomány
(rasztertérkép) vizuális ellenőrzése;
a raszteres állomány transzformációja:
a transzformáció végrehajtása és a jellemző
paraméterek dokumentálása,
a transzformáció minőségellenőrzése a
mérőszámok vizsgálata alapján és annak dokumentálása:
4 közös pontra transzformált állomány
esetében annak eredménye elfogadható, ha az illesztőpontoknál a maradékhibák
kisebbek vagy egyenlők, mint 1,3 mm.
ha ez nem teljesíthető, akkor kerülhet
sor affin transzformációra;
a raszteres állományok belső minősítése a
fentiek alapján kiegészítve a létrejövő állományok vírusvizsgálatával;
a raszteres output állományok előállítása,
átadása:
formátuma GeoTIFF 1.0,
az archiválás CD-re történik,
a használatos operációs rendszer Microsoft
Windows.
Elképzelésünk szerint a vállalkozóknak
a vizsgálatok végrehajtását táblázatos formában kell dokumentálniuk, ami
célszerűen digitális formában történhet.
5. Fejezet:
szőlő és gyümölcs kataszter térinformatikai
rendszere geodéziai alapjának utolsó eleme a vektoros formában készülő geokód
állomány, amely segítségével a felhasználók közvetlen kapcsolatot fognak
teremteni a KSH adatbázisok elemeivel. A projekt e részfeladatának
megvalósításához – hasonlóan a többi résztvevő elemhez – egyértelmű
követelményrendszert dolgoztunk ki az előállított vektoros állomány
minőségellenőrzésének végrehajtására. A minőségbiztosítás során itt is
meghatározásra kerületek azok a fontosabb szakmai szabályzatok, útmutatók,
amelyek előírásai kapcsolatban vannak a munkafeladat végrehajtásával, így:
az MSZ 7772-1 A digitális alaptérkép fogalmi
modelljét leíró nemzeti szabvány,
a DAT1-2 szabályzat és mellékletei a
Digitális térképek előállításáról,
az F.7. Szabályzat és mellékletei a
Földmérési alaptérképek előállításáról,
a Vetületi szabályzat az EOV alkalmazására,
21/1986. (XII. 28.) MÉM rendelet,
9001/1987 (MÉM É. 2.) MÉM rendelet,
21/1995 (VI. 29.) FM rendelet.
A geokód állomány létrehozása során alapelvként kell
kezelni, hogy az előállítóknak rendelkezésére áll az ország területéről
elkészített és minőségmeghatározáson átesett raszteres állomány. A
végrehajtáshoz értelemszerűen olyan szoftverkörnyezetet kell alkalmazni, amely
együtt képes kezelni a raszteres-vektoros állományt. A végrehajtás során az
ország valamennyi KSH adat-felvételezési helyét (ültetvényt) a neki megfelelő
helyen, EOV-rendszerben, egy markerrel (geokóddal) kell megjelölni. Minden
felvételezési hely alapja a kérdéses művelési ágat tartalmazó első földrészlet,
amelynek – célszerűen – a közepében kell a geokódot elhelyezni (hangsúlyozottan
egy geokóddal függetlenül attól, hogy az adott ültetvény hány földrészletből
vagy földrészlet darabból áll).
A geokódok létrehozásának folyamata a
minőségbiztosítás szemszögéből elképzelésünk alapján az alábbiak szerint
alakul:
az inputadatok fogadása:
az 1:10000-es és 1:4000-es méretarányú
átnézeti térképek transzformált és minőségmeghatározáson átesett raszteres
állományai CD-n,
a raszteres állományok analóg térképmásolatai,
a FÖMI által készített Magyarország
Közigazgatási Határ adatbázisának 10 méteres élességű, strukturált vektoros
állománya (a továbbiakban MKH-10),
a KSH által a vállalkozó rendelkezésére
bocsátott elektronikus ültetvény azonosító lista megyei, településenkénti és
ültetvénytípus szerinti bontásban;
a raszteres állományok minősítésének
felülvizsgálata és dokumentálása;
a geokódok elhelyezésének előkészítése során
létre kell hozni a településenkénti háttéradatok állományát:
vektoros alkotók:
a település MKH-10-ből származó vektoros
állománya,
raszteres alkotók:
a település raszteres állománya(i),
a KSH adatainak importálása
tovább-feldolgozásra alkalmas (pl. táblázatos), digitális formában;
a geokódok elhelyezése előkészítésének
vizsgálata:
az EOTR szelvények vektoros állománya
létrehozásának vizsgálata,
a raszteres és vektoros településhatár
egyezőségének vizsgálata,
az egymásnak megfelelő raszteres és vektoros
határvonalak eltérése nem haladhatja meg a 20 métert,
a legnagyobb eltérések dokumentálása;
a geokódok elhelyezésének folyamata a
minőségbiztosítás szempontjából:
a raszteres állomány segítségével vektoros
szerkezetben történik,
a geokódokat az érintett földrészletek
közepén, jól felismerhető helyen kell elhelyezni,
markerek (jelkulcsi elemek) elhelyezése
ajánlott:
szőlő,
gyümölcs,
a geokódok elhelyezése helyzeti
bizonytalanság esetén:
az adott méretarányban nem ábrázolható
földrészlet-nagyság esetén, a helyrajzi számozás szabályai szerint kell
eljárni,
a nem azonosítható – hiányzó – földrészlet
hibalistára kerül;
a geokódok elhelyezésének vizsgálata:
az ellenőrzés történhet szoftveres
segítséggel, vagy vizuális módon, a képernyőn,
valamennyi geokódnak az adott községen belül
kell lenni, ami szoftveres úton, topológiai vizsgálattal ellenőrizhető,
a geokódoknak a hozzájuk tartozó
földrészleten belül kell lenniük, ami vizuálisan, a teljes előfordulás 10 %-ára
nézve vizsgálandó, mely során a megtűrt hibák száma a mintában az 5 %-ot nem érheti
el,
a geokódok számának ellentmondásmentesen meg
kell egyezni a KSH felvételi helyek számával (minden felvételi helyhez egy
geokód és fordítva),
a geokódokhoz tartozó markerek és az
adatfelvételi lapok művelési ágai között ellentmondás nem lehet.
a geokód állományok belső minősítése a
fentiek alapján, kiegészítve a létrejövő állományok vírusvizsgálatával.
Elképzelésünk szerint a minősítés
végrehajtásához – a raszteres állománynál ismertetett formával analóg –
minősítő táblázat kitöltése szükséges.
6. Fejezet:
belső minősítésen átesett raszteres és vektoros állományokat
megrendelőnek történő átadás előtt külső minősítésnek kell alávetni. A
külső minősítési eljárás célja meggyőződni arról, hogy az előállító vállalkozó
elvégezte-e a szükséges vizsgálatokat, az ehhez tartozó javításokat,
meghatározta-e a minőségre jellemző adatokat és ezt dokumentálta-e.
A külső minősítést az előállító vállalkozótól független
szakértő végzi.
A külső minősítésre a vállalkozónak az alábbi
munkarészeket kell átadni:
a vektoros output állományok TXT formátumban,
a raszteres output állományok GeoTIFF
formátumban,
közigazgatási egységenkénti megfelelő
bontásban CD-n,
Microsoft Windows operációs rendszer által
kezelhető formában.
A külső minősítő vizsgálat folyamata során
szúrópróbaszerűen meg kell győződni arról, hogy az előállítás során a
vállalkozó elvégezte-e az egyes szakaszok minőségellenőrzését és azok
eredményei a valóságnak megfelelnek-e. A külső minősítő vizsgálatot minden
olyan esetben el kell végezni, ha a digitális állományok további
feldolgozásánál bizonyságot nyer, hogy annak minősítése tartalmával
ellentmondásos. A minősítő vizsgálat eredménye megfelelő, vagy nem megfelelő
lehet, amelyet dokumentálni kell. Nem megfelelő minősítés esetén az állományt
az előállítónak javításra vissza kell adni. Az átvételt követően megállapított
hibák rejtett hibáknak minősülnek, amelyeket az előállító a garanciális
feltételek szerinti időtartamig köteles kijavítani.
A külső minősítő vizsgálat végrehajtását és a vizsgálati
eredményeket táblázatos formában, digitális módon rögzítjük.
7. Fejezet:
Úgy
gondolom, hogy az általunk kidolgozott minőségbiztosítási módszer sokak számára
– folyamatát és tartalmát tekintve – ismerősnek tűnik és számos hasonlóságot
mutat a digitális térképek készítése során elvégzendő minőségbiztosítási
feladatokkal. Ez a hasonlóság egyáltalán nem véletlen, hiszen ennél az abszolút
térinformatikai jellegű feladat geodéziai alapjainak létrehozása során arra
törekedtünk, hogy a vállalkozónak számára talán már ismerős minőségbiztosítási
környezetben kelljen mozognia, különös tekintettel arra, hogy a DAT-nál a
minőségbiztosításra megfogalmazott koncepciók következetes betartásával a
vállalkozók az elvárható minőségű terméket lehetnek képesek előállítani és
ennek ennél a projektnél is így kell történnie.
Befejezésül fontos kihangsúlyozni, hogy a projekt ezen
részének befejeztével mindenki (érintett és kívülálló egyaránt) valós képet
kaphat átnézeti térképeink állapotáról az ország településeire vonatkozóan.
Projektünk hivatalos honlapján az érdeklődők bővebben is
tájékozódhatnak a megvalósítás folyamatáról:
www.geo.u-szeged.hu/PRO/ksh