1.
A birtokpolitika
Ha a
vidékfejlesztés és a birtokrendezés kapcsolatrendszerét vizsgáljuk, a
mindenkori birtokpolitikában megfogalmazott elvekből, szándékokból kell
kiindulni. Hiszen ez fogalmazza meg azt a társadalmi igényt, politkai elvárást,
amelyet a vidékfejlesztés és ezen belül a vidékfejlesztés domináns részét
képező birtokrendezés során az együttműködő szervezeteknek meg kell oldani.
Ma ez az újszerű ebben a
feladatban. Újszerű, hogy a birtokpolitika elveiből kiindulva kell a
vidékfejlesztés prioritásait megfogalmazni, ezen belül kell a szakmai
feladatokat lehatárolni, az együttműködők körét meghatározni., feladataikat,
felelősségi körüket, hatáskörüket elhatárolni, a működés pénzügyi, jogi,
szakmai feltételeit biztosítani, hogy az valóban, társadalmi mértékkel is mérve
eredményt produkáljon. Ebbe a feladatkörbe kell ugyanakkor helyezni a
birtokrendezést is mint olyan feladatkört, amely a vidék életét, a vidék
jólétét, a vidék népességmegtartó erejét, az EU igényeinek is megfelelő birtok
és termelési struktúrát képes biztosítani.
Ezt a szakmailag összetett,
soktényezős feladat kereteit határozza meg a birtokpolitika, amely úgy
fogalmaz, hogy „….. a birtokpolitika célja, a korszerű mezőgazdasági termelés
biztosítása mellett, a vidék fejlesztése, a természeti erőforrások védelme és a
termelési kultúrák megőrzése. Az Európai Uniós tagsághoz elengedhetetlen a
mezőgazdaság versenyképességének erősítése.”
Ennek érdekében a Magyar Nemzeti
Földalap Kht. közreműködésével segíti
-
a megfelelő méretű családi gazdaságok létrejöttét,
fenntartását és megszilárdítását,
-
a kiegészítő gazdaságok zavartalan földhasználatát,
-
a privatizált, dolgozói tulajdoni hányadot is
tartalmazó részvénytársaságok gazdálkodási tevékenységéhez szükséges
földhasználatot,
-
a szakirányú végzettséggel rendelkező fiatal
agrárvállalkozók termőföldhöz jutását.
A fenti célok megvalósítása
érdekében fogalmazódik meg a vidékfejlesztés és kiemelten ezen belül a
birtokrendezés konkrét feladat- és elvárásrendszere.
2.1.
A
vidékfejlesztés célja, tartama
Ennek intézményi hátterét
1999.-től az FVM., ezen belül a Vidékfejlesztési Programok Főosztálya
biztosítja.
Célja, hogy
elősegítse a vidéki térségek leszakadási folyamatának megállítását, szakmailag
megalapozza a vidéken élők életminőségének javulását támogató intézkedéseket,
és segítse azon programok megvalósulását, amelyek eredményeként a vidéki
térségek vonzó és fejlődőképes, de gyökereihez is ragaszkodó élettérré
változhatnak.
2.2.
A
fejlesztés legfontosabb feladatai, főbb irányai
2.3.
A SAPARD
program
Mind az
Európai Unió, mind hazánk számára fontos, hogy a csatlakozás időpontjára a
versenyképes, és az EU szabványainak megfelelő agrárgazdaság megteremtése
mellett a vidéki területek eltartó- és népességmegtartó képessége is megfelelő
legyen. Ennek érdekében az Európai Bizottság egy, a csatlakozást elősegítő
agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program kidolgozását javasolta. E program
megvalósítását támogatja a Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Segélyprogram, a SAPARD. A program rendeltetése kettős: a rendelkezésre álló
források felhasználásával elő kell segítenie az agrárgazdaságra vonatkozó
közösségi joganyag átvételét, valamint segíteni kell a vidék fenntartható
fejlődését.
A támogatás igénybevételének
alapfeltétele egy hét évre, a 2000 – 2006 közötti időszakra szóló
agrárstruktúra – és vidékfejlesztési országos terv elkészítése.
A Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium 1999.-ben elkészítette Magyarország SAPARD
tervét.
A SAPARD Terv az alábbi három
nagy, az EU vidékfejlesztési elveivel szinkronban lévő prioritásra épül:
§
Az agrárgazdaság versenyképességének növelése,
§
A környezetvédelem szempontjainak előterébe helyezése,
§
A vidéki térségek adaptációs képességének elősegítése.
2.4.
A SAPARD
program megvalósítása és a birtokrendezés kapcsolata
A vidékfejlesztés sikerének
alapvető feltétele a rendezett és a térség természeti adottságaihoz,
hagyományaihoz, az ott élők lehetőségeihez illeszkedő mezőgazdasági tevékenység
számára megfelelő birtokviszonyok kialakulása. Ennek érdekében birtokrendezést
kell végrehajtani.
A birtokrendezés a jogi, földügyi
szabályozási szempontok mellett, tekintettel kell legyen a természeti,
mezőgazdasági szempontokra is. Ezeket összességében nevezhetjük
vidékfejlesztési szempontrendszernek is, hiszen a vidékfejlesztési tervek elkészítésekor
is e tényezők figyelembevétele és mérlegelése szükséges.
A SAPARD program sikeres
megvalósításához tehát átlátható és jól szervezett gazdálkodási struktúra
szükséges mind a tulajdonosi jogok, a fenntartható agrártermelékenység és az
ökológia szempontjából.
Ez tartalmában a
-
mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos beruházásokat;
-
az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló
termelési módszerek elterjesztését;
-
falufejlesztés és megújítást;
-
a vidéki infrastruktúra fejlesztését és javítását;
-
a vidék kulturális, tárgyi, szellemi örökségének védelmét és
megőrzését;
-
az új birtokszerkezetnek megfelelő termelő infrastruktúra
kialakítását, külterületi szabályozási tervek kidolgozását;
-
olyan települési szerkezet fenntartását, amely a település jellegét
megőrzi és erősíti, egy rendezett falu képének kialakítását;
-
a faluhoz tartozó tájkép-elemek (fasorok, vízfolyások, tavak,
csatornák, stb.) tudatos védelmét, a tájjelleget kifejező és őrző
építés-szabályozás kidolgozását;
-
új mezőgazdasági utak létesítését, felszíni csapadékvíz
elvezetését biztosító árok- és csatornarendszer kialakítását jelenti.
A vidékfejlesztési
elképzelésekhez való közvetlen szakmai kapcsolódások – ha birtokrendezésről
beszélünk – a külterületi rendezési, szabályozási tervek biztosítják. Ezért
lényeges, hogy ezek a szakszerűség követelménye mellett az érdekeltek
egyetértésével is találkozzon, valamint reálisan megvalósítható legyen. Ha
ilyen terv létezik, a birtokrendezés műszaki, szakmai megoldásait ebbe a
keretbe illesztve kell biztosítani.
Hogy ez így valóban
működőképesség váljon, a földhivatali közreműködés mellett kiemelt szerepe és
felelőssége van a kistérségi menedzserszervezetnek, aki a kistérség integrált
fejlesztési programjának kidolgozója és megvalósításának koordinálója, amely
átfogó ismeretekkel rendelkezik a társág adottságairól és lehetőségeiről. Ezen
felül olyan hiteles, helyi szakemberekből áll, akik optimális esetben
élvezhetik e rendkívül kényes kérdésben – mind földkérdés – a gazdálkodók helyi
földtulajdonosok részéről a szükséges bizalmat.
Feladatuk, hogy megfelelő
tájékoztatást nyújtsanak a földtulajdonosoknak a birtokrendezés lehetőségeiről
fórumokat szervezzenek, összegyűjtsék a birtokrendezési igényeket, azokat
rendszerezzék, összeegyeztessék a térség terület-felhasználási,
területrendezési terveivel és érvényesítsék a kistérségi agrárstruktúra- és
vidékfejlesztési programokban foglalt célkitűzéseket.
3.
Birtokrendezés
3.1.
Előzmények
A feladat nem
újszerű. A mindenkori társadalmi szükségszerűség, a politikai akarat
eredményeként történelmünk során ez a feladat vissza-visszatért.
Gondoljunk
csak az 1848-as, a múlt század jobbágyfelszabadításhoz kötődő nagy
földrendezésre, az úrbéri rendezésre.
Ami számunkra
ma is szakmai szempontból iránymutató lehet, a XX. Század elején indított polgári
tagosítás filozófiája, lebonyolítási rendje.
„A tagosítás
nagy előnye abban van, hogy végrehajtásával az ingatlanok értékét emeljük,
művelésüket könnyebbé és gazdaságosabbá tesszük. Lehetővé tesszük az egyéni
szabad gazdálkodást, a több és minőségi termelést, mezőgazdasági gépek
alkalmazását, s ezáltal is az intenzívebb földművelést, gyümölcs és ipari
növények termelését, a szociális feszültség enyhítését, eltüntetjük a sok
terméketlen gyomot és gazt terjesztő mezsgyét s így a termőterületet növeljük,
szabálytalan földek helyett szabályosakat, görbe mezsgyék helyett egyeneseket
teszünk ki, minden földhöz rendes utat vezetünk, javítjuk a közlekedést,
vízszabályozásról és vízelvezetésről gondoskodunk, előmozdítjuk a községfejlesztést,
az új birtokhatárokat kővel jelöljük meg s ezzel véget vetünk a határvitáknak
és költséges birtokpereknek.
A tagosítás nagy jelentősége
teljesen indokolttá tenné, hogy ahol annak végrehajtására szükség van, az állam
azt közérdekből elrendelje.
Minthogy így a tagosítási eljárás
megindítása valamely községben az érdekelt birtokostól függ, ez a körülmény
fokozott mértékben szükségessé teszi, hogy a gazdák a tagosítás jelentőségét és
gazdasági előnyeit teljes mértékben ismerjék, s csak azután döntsenek e reájuk
nézve nagyjelentőségű kérdésben.”
A fenti idézet akár napjainkban
is elhangozhatott volna igazolva a birtokrendezés indításának gazdasági
szükségszerűségét. A fenti idézet az 1935-ben összeállított tagosítási –
végrehajtási rendeletnek indító gondolatai voltak. A magyarországi
birtokrendezés indokoltságát, időszerűségét hasonló, az előbbiekben felsorolt
okok és körülmények indokolják ma napjainkban is.
Ez egyben azt is igazolja, hogy a
birtokrendezés – vagy ahogy időnként neveztük: tagosítás – valóban nem új keletű feladat. Ez érvényes
Magyarországon kívül a nyugat-európai államok hasonló irányú gyakorlatára is.
A polgári tagosítást elrendelő
1908. évi XXXIX. törvény részletesen szabályozta a Magyarországon elindítandó
birtokrendezés végrehajtásának jogi, szervezeti, pénzügyi rendszerét.
Néhány ma is időszerűnek mondható
gondolat, előírás:
-
a törvény biztosította, hogy a tagosítás azokban a községekben
induljon meg, ahol a községben lévő tulajdonosok ezt valóban igénylik és kérik;
-
a jogszabály a mindenkori földművelésügyi miniszter
hatáskörébe utalta a tagosítás megindításának elrendelését,
-
a tagosításban érdekeltek a tagosítási eljárásban részt
vegyenek, és érdekeiket képviselhessék;
-
a tagosítással kapcsolatos műszaki munkálatokat az országos
kataszteri felmérés szabályai szerint kellett végrehajtani;
-
a végrehajtott munkálatokat, illetőleg azok folyamatba épített
ellenőrzését a Földmérési Felügyelőség műszaki ellenőrzése biztosította;
-
a tagosítás folyamán biztosítani kellett az ingatlanok valódi
értékének szakértőkkel történő meghatározását;
-
a rendelet gondot fordított arra, hogy az új út- és
árokhálózat tervezése és megvalósítása a tagosítás folyamán megtörténjen;
-
az új birtokhatárok töréspontjainak megjelölése állandósított
jellel (kővel) történjen,
-
a tagosítási eljárás költségeit az érdekeltekre az új
birtokokra meghatározott értékarányosan határozták meg;
-
a tagosítás költségeinek visszafizetésére vonatkozóan 5 éves
részletfizetési lehetőséget biztosítottak;
-
a tagosítás költségeinek 20%-át az állam vállalta át;
A tagosítás a községfejlesztés szempontjából is jelentős
előnyökkel járt, hiszen a tagosítás kapcsán biztosították a belterülethez
kapcsolódóan a házhelyek kiosztását, a különböző szociális ellátást biztosító
létesítmények területét, az egész települést érintő úthálózat, vízelvezető
árokhálózat korszerűsítését.
A birtokrendezés tette lehetővé a közigazgatás
egyszerűsítését, valamint a telekkönyv rendezését
A polgári tagosításhoz kapcsolódó rövid összefoglalás
bizonyítja azt, hogy a polgári tagosítás filozófiája, szakmai feltételrendszere
olyan elvárásokat fogalmazott meg, és olyan eredményeket hozott létre, amely a
ma induló birtokrendezések szempontjából is meghatározó, illetőleg példaértékű
lehet. A polgári tagosítás eljárási rendjében a vidékfejlesztés, mint fogalom
ugyan nem jelenik meg, de a végrehajtás számos eleme a mai értelemben vett
vidékfejlesztés igényeit is meg fogalmazza.
A polgári tagosítás folyamata a II. világháborút megelőzően
maradt abba, és ezt követően a következő évtizedekben érdemi, a mezőgazdálkodás
gazdaságosságát biztosító birtokrendezésekről, tagosításról nem beszélhetünk.
1959-ben indult és a 60-as években folytatódott az ún.
szocialista nagyüzemek létrejöttét biztosító földrendezések, tagosítások sem
jogilag, sem műszakilag az előbb említett feladatcsoportokba nem sorolhatók.
Az 1991-et követően a termőföld privatizációja során a
birokrendezés, mint igény újra megjelent. A termőföld privatizációja során nagy
számú, és hosszú a távú mezőgazdasági racionális gazdálkodásra alkalmas
birtoktestek nem, vagy csak részben jöttek létre, ez elkerülhetetlenül maga
után vonta a birtokrendezésnek, mint igénynek újra való fogalmazását.
Ezt az igényt fogalmazza meg a
termőföldről szóló 1994. évi LV: törvény 26. §-ának (1) bekezdése szerint:
„A tulajdonosok széttagolt
külterületi termőföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban
igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető
családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak
természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési
eljárást kell lefolytatni.
Az általános
birtokrendezési eljárásra a külön törvény rendelkezései az irányadók.”
A fenti idézet alátámasztja azt,
a már többször megfogalmazott tényt, hogy a termőföld privatizáció
(kárpótlás, részarány rendezés) csak egy megindított folyamat része.
A végleges, rentábilis
gazdálkodást biztosító birtokszerkezet kialakításának elengedhetetlen
feltétele, a jórészt spontán (vagy spekulációs) alapon kialakult állapot
rendezése egy, a polgári demokráciákban meghonosodott, évtizedek óta folytatott
általános birtokrendezés előkészítése, elindítása.
3.2.
TAMA-1 birtokrendezési projekt
A Földművelésügyi Minisztérium és
a Németországi Szövetségi Köztársaság Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Erdészeti
Minisztériuma között létrejött megállapodás értelmében az NSZK Kormánya
segélyprogram keretében támogatta a Magyarországon – kísérleti jelleggel –
indítandó, az NSZK tapasztalatokon és módszereken nyugvó általános
birtokrendezési eljárást.
A megállapodás szerint a
TAMA (Általános birtokrendezés Magyarországon) projekt keretében a német fél
vállalta:
-
Az NSZK-ban több évtizede alkalmazott birtokrendezési eljárás,
illetve módszer magyarországi adaptációját.
-
A magyar szakemberek betanítását.
-
Az előkészítő munkák végrehajtásában való aktív közreműködést
a lehetséges megoldási variánsok elkészítéséig.
Az NSZK által felkínált módszer
egy speciális, az NSZK-ban kifejlesztett informatikai rendszer komplex
alkalmazásának lehetőségét jelenti, amely a mi fogalmaink szerinti
birtokrendezésen túl, az átfogó falumegújítás lehetőségét is magában foglalja,
és ez a módszer a vidékfejlesztés, falumegújítás, tájrendezés módszertani
feltételeit is biztosítja.
A birtokrendezés céljainak
kitűzésénél a német birtokrendezés tapasztalatai szolgáltak mintaként, és
ezeket a magyar körülményekhez igazítottuk.
A német birtokrendezés fő célkitűzései:
-
Hosszútávon teljesítő képes természeti háztartás biztosítása
-
A helyszínnek, a környezetnek és a piacnak megfelelő mező és
erdőgazdaság megteremtése és biztosítása
-
Jó minőségű lakókörnyezet megteremtése és biztosítása
-
A mezőgazdasági termelést kiegészítő ipari és szolgáltató
tevékenység megteremtése és megtartása
Ez az eljárás egy tervezési
formarendező eszköz, amelynek segítségével, mint legfelső cél: a vidéki térség
életfeltételeinek javítása érhető el.
Ez az eljárás egyidejűleg
tartalmazza a falumegújítást, a birtokrendezést és az ökológiai tájtervezést.
A korábbi cél az volt, hogy az
itt szerzett tapasztalatok alkalmasak arra, hogy a magyarországi birtokrendezés
- jogszabályi
-
szervezeti
-
pénzügyi
-
technológiai
feltételeinek megteremtéséhez és szabályozásához megfelelő
támpontot adjanak.
3.3.
A birtokrendezés, vidékfejlesztés kapcsolatrendszere a TAMA
2-es projekt tapasztalatai alapján
A TAMA 2 Projekt szervezési,
együttműködési struktúráját a mellékelt ábra szemlélteti.
A TAMA 2 birtokrendezési Projekt
szervezési felépítettségét, és ebből eredően az elvégzendő feladatokat illetően
lényegesen eltér a TAMA 1 feladatának szervezési oldalától. A korábbiakhoz
képest az eltérés oka abban jelenik meg, hogy a TAMA 2 végrehajtását a SAPARD
program által is támogatott vidékfejlesztési feladat részeként kell megoldani a
3 kiválasztott megyében (Somogy megye, Baranya megye, Veszprém megye). A három
megyében a birtokrendezésbe bevont községek kiválasztása a kistérségi területek
figyelembevételével történt kistérségenként mintegy 15.000 – 15.000 hektárt
érintően. A vidékfejlesztési elvárások és szempontok megjelenése miatt nemcsak
a feladat változott, vagy bővült, hanem az együttműködő szervezetek köre is,
ami azt jelenti, hogy a korábbihoz képest lényegesen pontosabb feladat-,
hatáskör és felelősség meghatározást kell biztosítani a résztvevő szervezetek,
illetőleg közreműködők között.
3.3.1. A projekt
célja:
-
A kiválasztott településeken a birtokrendezéssel kapcsolatos
tényleges igények felmérése, és azoknak az önkéntes földcsere jogszabályi
háttér szerinti végrehajtása, figyelembe véve a teljes körű önkéntességet és az
egyetértés létrehozását.
-
A birtokrendezési törvénytervezet tesztelése és
végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése annak érdekében, hogy ezek
felhasználásával a későbbiekben a törvény végrehajtását szabályozó végrehajtási
rendelet összeállítható legyen.
-
Annak vizsgálata, hogy a birtokrendezés mint a vidékfejlesztés
meghatározó eleme, hogyan építhető be a gyakorlati megvalósítás során a vidékfejlesztés
általánosabban megfogalmazott koncepciójába;
-
Az együttműködés feltételeinek kialakítása ebben a
sokszereplős munkában úgy, hogy a feladatok, a felelősség és a hatáskörök úgy
tisztázódjanak, ahogy ezt az érdemi munkavégzés megkívánja.
Az egyik leglényegesebb
szempontként kell figyelembe venni, hogy a birtokrendezés érdemi, operatív
végrehajtása a birtokrendezési törvénytervezet előírásainak megfelelően, is
elsődlegesen földhivatali feladat.
Ez annál is inkább indokolt, mert
így érdemében tudjuk felhasználni a TAMA-1 ütem tapasztalatait, és végre tudjuk
hajtani mindazokat a földhivatalhoz kötődő feladatokat, amelyek a
birtokrendezés végrehajtása során jelentkezi fognak.
Ugyanakkor e feladat
végrehajtásához szükséges szellemi, szakmai kapacitással, naprakész
adatállománnyal, és az előbbiekben említett tapasztalatokkal a földhivatali
szervezet rendelkezik.
A későbbi áttekinthető
együttműködés érdekében tisztázni kell, hogy a kistérségi munkacsoportok által
készítendő tájfejlesztési, tájrendezési, területfejlesztési és területrendezési
tervek tartalmát, illetőleg az ehhez felhasználandó földhivatal által
szolgáltatandó adatok részletes körét.
Szükséges egy olyan munkaterv,
munkavázlat elkészítése is a földhivatalok és a vidékfejlesztési kistérségi munkacsoportok
részéről, amely tartalmazza az elkészítendő rendezési tervet, tartalmi
vonatkozásait előírásait és ezek kapcsolódását a birtokrendezési feladatokhoz.
Nézzük a legfontosabb
feladatokat.
A vidékfejlesztési munkacsoport
számára a szakmai igényekkel összhangban az adatszolgáltatás
kizárólagosan a földhivatalok feladata.
A kataszteri térképek
aktualizálása szempontjából földhivatali feladatként jelenik meg a már
meglévő digitális állományok összefésülése, a szükséges helyszíni ellenőrzések
és változások átvezetése mind a kataszteri térképen, mind ehhez kapcsolódóan az
ingatlan-nyilvántartási állományon.
Településenként az érdekeltek
előzetes tájékoztatása a birtokrendezés céljairól, elképzeléseiről,
lehetőségeiről és az ebből származó előnyökről, amelyeket az érdekelt
településeken lakó tulajdonosok, illetőleg használók a birtokrendezés
eredményeként elérhetnek.
Ez az előkészítő munka részben
földhivatali, részben vidékfejlesztési munkacsoporti feladat, itt elsődlegesen
a falugyűlések megszervezése jelenti a gyakorlati feladatot.
Itt elkerülhetetlen a települések
polgármesteri hivatalival és a településeken működő meghatározó termelőkkel
való folyamatos együttműködés kialakítása. Ez mindkét közreműködő szervezet
közös és kölcsönös feladata.
Településenként célszerűen a
polgármesteri hivatalban kell biztosítani azt, hogy az érdekeltek a
birtokrendezéssel kapcsolatos igényeiket, elképzeléseiket, javaslataikat,
szándékaikat bejelenthessék. A helyi adatgyűjtés, illetve földbörze működtetése
elsődlegesen a vidékfejlesztési munkacsoport feladata kell, hogy legyen, de
amennyiben az érintettek e kérdésben az érdekelt földhivatalt keresik fel,
természetesen ugyanezeket az adatokat, illetőleg ugyanezeket a szolgáltatásokat
ott is biztosítani kell.
Az egyeztetések eredménye alapján
készül el a birtokrendezési terv. Itt tudomásul kell vennünk, hogy
valószínűleg a teljes külterület, vagy külterület jórészét átfogó
birtokrendezésre igény nem lesz. Ennek figyelembe vételével kell a külterület
rendezési terv előírásait kezelni, illetőleg az összhangot birtokrendezéssel
kapcsolatban biztosítani. A begyűjtött adatok alapján, és az egyeztetések
eredményeként a birtokrendezési terv elkészítése földhivatali feladat. Az ezt
követő további finomítások, egyeztetések az érdekeltek meghallgatásával, a
vidékfejlesztési munkacsoporttal való együttműködés keretében oldható meg.
Az érintett táblák minőségi
osztályainak felülvizsgálata, AK-értékeinek esetleges módosítása, és
mindazon mezőgazdászi szempontok figyelembe vétele, amelyek az értékarányos
csere feltételeit a későbbiekben biztosítani fogják, szintén földhivatali,
esetleg külső szakértői feladatként jelentkezik.
Helyszíni kitűzési munkák
elvégzése, a birtokrendezési tervnek megfelelő kitűzések helyszíni
végrehajtása, földhivatali, esetleg vállalkozói feladat.
Az érintettek számára a kitűzött területek
helyszíni bemutatása, birtokbaadása szintén földhivatali feladat.
Az önkéntes földcsere
előírásainak megfelelő csereszerződések megkötése az érdekeltekkel,
illetőleg ezek ügyvédi ellenjegyzése, földhivatali feladataként jelenik meg.
A kitűzési munkarészek, valamint
a csereszerződések alapján a birtokrendezés földhivatali átvezetése
szintén földhivatali feladat.
Újszerű feladat és lehetőség,
hogy a birtokrendezés folyamatába a Nemzeti Földalap által biztosított
területek miként kapcsolhatók be.
A birtokrendezésnek az adott
kistérség, illetőleg községekre vonatkozóan elkészített területfejlesztési,
terület-felhasználás koncepciók, illetőleg részletes külterületi rendezési
terv által meghatározott elképzelésekbe kell beilleszkedni. Ez azt jeleni,
hogy egész községre kiterjedő részletes általános birtokrendezés csak ezeknek a
dokumentációknak a birtokában, illetőleg figyelembe vételével kezdhető meg,
illetőleg hajtható végre.
Jelenleg e
dokumentációk elkészítése folyamatban van, de ez a jelenleg elindított
birtokrendezési feladatok végrehajtását még nem zavarja, hiszen mint ahogy a
korábbi projekt végrehajtása során is tapasztaltuk, várható, hogy többek között
az igények és a jogszabályi háttér hiánya miatt az egész község külterületére
kiterjedő birtokrendezés végrehajtására nincs lehetőség. Ezek a lokális
megoldások minden bizonnyal a külterület egészére kiterjedő külterületi
rendezési tervek tartalmát érdemben nem érintik.
Külterületi rendezési tervek
egy hosszabb távú koncepció feltételeit, illetőleg megoldását szolgálják,
amelyek érdemben figyelembevételre, illetőleg felhasználásra akkor kerülhetnek,
ha a ma még nem hatályos birtokrendezési törvényt a parlament elfogadja,
illetőleg ennek figyelembevételével kerül sor majdan az egész község területét,
vagy községcsoportok teljes területét átfogó birtokrendezésre. Ettől
függetlenül a birtokrendezések jelenlegi stádiumában is figyelembe kell venni
mindazokat az alapvető elképzeléseket, és feltételeket, amelyek a racionális
mezőgazdálkodás feltételeit a kialakítandó földrészletek megközelítését a
felszíni csapadékvíz, illetőleg talajvíz elvezetését a sok helyütt erősen
tapasztalható erózió megszüntetését, valamint a környezetvédelmi szempontok
betartását biztosítják.
Az eddigi adatok alapján úgy
látszik, hogy birtokrendezést lényegesen szélesebb körben igénylik, mint a
korábbi években, ami érthető is, hiszen azóta a termőföld privatizációja
befejeződött, az új birtokszerkezeti struktúra működik, és működése során
felszínre kerültek mindazok az
ellentmondások, amelyek az elaprózódott birtokszerkezet hátrányaiból eredtek.
Az tapasztalható, hogy ennek megszűntetésében az új tulajdonosok kölcsönösen
érdekeltek, és ez lehetőséget nyújt minden bizonnyal arra, hogy a
birtokrendezést a korábbiaktól eltérően egy – egy községben több táblára,
nagyobb területre kiterjedően tudjuk végrehajtani.
