Ami az EU-hoz való csatlakozásunk
vonatkozásában a földügyi-térképészeti szakterület alapfeladatait illeti, az
ellátásukhoz szükséges EU harmonizált fejlesztések az Európai Bizottság Phare
programja következetes támogatásával a rendszerváltást követően haladéktalanul
megindultak. Ezeket a feladatokat a Földügyi és Térképészeti Főosztály “A
földügyi igazgatás korszerűsítésének stratégiája” című anyagba foglalta össze,
amelyet a minisztérium vezetése 1996-ban elfogadott. A közel 10 éves
korszerűsítési program végrehajtásával 2002-ben, a csatlakozás korábban
tervezett időpontjában európai mércével is magas szintű, hatékony
ingatlan-nyilvántartás és a kor követelményeihez igazodó, integrált
földhivatali szolgáltatás áll majd az ügyfelek, mindenekelőtt az állampolgárok,
intézmények és más piaci szereplők rendelkezésére, bár a térképi alapok teljes
körű korszerűsítésének befejezése még további éveket igényel.
Az alapfeladatokon túlmutató, a csatlakozás
előkészítését előmozdító és a várható agráralkalmazások igényeit figyelembevevő
szolgáltatásfejlesztés szükségességét és fő irányait a földügyi-térképészeti
szakterület már 1994-ben felismerte és azóta következetesen rendre
megfogalmazta és jelezte a felső vezetés számára. Az EU harmonizációs
keretekből ezen agráralkalmazási feladatokra
az elmúlt években az igényelt pénzeszközöknek azonban csak csekély
hányada állt rendelkezésre, ezért egyes feladatok megvalósításánál az idő
tényezőt – az idő szorítását - is figyelembe kell venni.
Az ANP (Közösségi Vívmányok Átvételét
Szolgáló Nemzeti Program) és a párhuzamosan futó Gazdaságfejlesztési program
szakterületi feladatainak tervezését a földügyi szakigazgatás 1998-ban kezdte
meg, és a stratégiai megközelítés alapja - a szakágazat szolgáltató jellegének
megfelelően - az alkalmazás-orientált feladatok összhangjának biztosítása az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert
(IIER) támogató földrészlet mélységű információs rendszer (Parcella)
kialakításával. A felhasználási igény szabta fejlesztés természetesen a
folyamatban lévő, illetve kezdés előtt álló földhivatali információ-technológia
fejlesztési projektekre (TAKAROS, TAKARNET, META, földhasználati nyilvántartás)
támaszkodik, de figyelembe veszi a szakágazat és a nemzeti térinformatikai
infrastruktúra kiemelt programjainak (így a Nemzeti Kataszteri Program,
Közigazgatási Határadatbázis Szolgáltatás, Magyar Topográfiai Program)
mindenkori állását is.
Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési
Rendszer létrehozása magasszintű koordinációt feltételez az FVM különböző
szervezeti egységei és háttérintézményei között, úgy mint Agrárintervenciós
Központ, Agrárrendtartási Hivatal, megyei FM hivatalok, valamint a földügyi
szakigazgatás intézményhálózata. A
földügyi és térképészeti adatok az integrált információs rendszer
nélkülözhetetlen elemei. Az előadás az
EU harmonizációs feladatokon keresztül ezeknek az adatoknak,
információknak a rendelkezésre állását tekinti át.
Felszínborítás adatok
előállítása és rendelkezésre állása, az EUROSTAT igényeinek figyelembe
vételével
Az EU standard 1:100 000-es léptékű CORINE
felszínborítási adatbázis (CLC100) az ország egész területére rendelkezésre áll
a FÖMI-ben. Részletessége 25 ha, és 27 kategóriát tartalmaz öt csoportban,
ezek: (1) mesterséges felszínek, (2) mezőgazdasági területek, (3) erdők és
természetközeli területek, (4) vizenyős területek és (5) vizek. Alkalmas a
régiók felszínborításának áttekintő jellemzésére. A csatlakozáshoz és azt
követően azonban részletesebb adatokra is szükség van, ezért a következők
vannak folyamatban:
·
Felszínborítási adatbázis készítése 1:50 000 méretarányban SPOT 4
műholdfelvételek és kiegészítő információ források együttes interpretációjával,
kibővített CORINE nómenklatúra szerint. Ez az adatbázis mind geometriailag,
mind tematikus téren sokkal részletesebb a CLC100-nál, és az 1998/99-es
állapotot rögzíti. Részletessége 4 ha (állóvizekre 1ha) és mintegy 80
kategóriát tartalmaz. A CLC50 alkalmas a kistérségek felszínborításának
kvantitatív jellemzésére. A jelenleg rendelkezésre álló pénzforrás az ország
területének mintegy egynegyedére - 50 db. 1:50 000-es térképszelvény - teszi
lehetővé az adatbázis elkészítését.
·
A közigazgatási határadatbázis NUTS1, NUTS3 és NUTS5 szintjeinek
kiépítése, valamint a KSH-val egyeztetetten a kistérségi- és régióhatárok
adatbázisba vitele és változásvezetésének kidolgozása.
Digitális térképi adatállományok mérőkamarás légifényképezésen alapuló előállítása, az IIER követelményeinek figyelembevételével
Mint ismeretes a
hagyományos 1:10 000-es papírtérképek előállítására vonatkozó topográfiai
felmérés az egész országra vonatkozóan befejeződött, ugyanakkor a papír
térképek készenléti állapota 86%-os. A teljes térképállomány átalakítása
digitális(raszter) formába megtörtént. Az IIER és vidékfejlesztési feladatok
kiszolgálásához azonban vektorizált formában is szükség van ezekre a
térképekre. A feladat ennek előkészítése és megvalósítása, a következők
szerint:
·
Javaslat készítés - az ANP feladatokhoz kapcsolódva - az 1:10 000 ma.-ú
topográfiai térképek digitális átalakítására, az egész országra kiterjedően.
·
A Magyar Topográfiai Program(MTP) és a vonatkozó szabványok
figyelembevételével az IIER
számára szükséges termék(ek)
specifikálása.
·
A meglévő, analóg 1:10 000
ma.-ú topográfiai szelvények domborzati adatai minőségének vizsgálata,
digitális domborzatmodell előállítása céljából, és az IIER igényeit kielégítő
termék specifikálása.
·
Magyarország teljes területére nagyfelbontású digitális domborzatmodell
(DDM) előállítása. A modell horizontális pontossága az 1:10 000-es ma.-ú
térképeknek megfelelő, magassági felbontása ±0.5m és 1.0m között
változik, a földrajzi hely függvényében, azaz minden 5x5m-es terület magassági
értékeit ilyen pontossággal tartalmazza. A domborzatmodell készítését a FÖMI
végzi, és ez év közepére az ország területének harmadára fog rendelkezésre
állni.
·
A fenti célok megvalósításához Magyarország teljes területének
mérőkamarás légifényképezése. A légifelvételezésre a FÖMI irányításával az év
első felében sor kerül. A kampány során mérőkamarával készített, nagy
pontosságú, nagyfelbontású, színes fényképek, amelyek méretaránya 1:30 000,
kerülnek előállításra. További feldolgozásukkor minden második felvétel
szkennelve, digitális formában is rögzítésre kerül. Az alapanyagból digitális
fotogrammetriai eljárással többek között 1:10 000-es méretarányú, 1x1 m-es
felbontású, színes, digitális ortofotók készítésére kerül sor. A térképi
koordinátarendszerbe illesztett ortofotók felhasználásával mód nyílik a
mezőgazdasági területek állapotfelvételezésére, művelési ág, művelési szerkezet
meghatározására stb. Alkalmas továbbá talajeróziós vizsgálatokra, belvízkár
felmérésre stb.
EU
harmonikus agrártámogatási rendszerhez kapcsolódó irányítás és ellenőrzés
távérzékelésen alapuló adatgyűjtési alrendszerének kialakítása
A jelenlegi, történelmi
vetésszerkezetet figyelembe véve a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos
EU kompenzációs támogatás a csatlakozás után évente mintegy 170 milliárd Ft-ra
tehető. Már a most alkalmazott földalapú támogatások során kiépítendő az
ellenőrzés hatékony modellje. A vonatkozó EU rendeletek (3508/92ET, 165/94 ET)
szerint a feladat végrehajtására távérzékelési eszközöket kell használni. A hibás,
torzított bevallások, vagy csalások esetén az EU retorziója szigorú és súlyos
(3887/EB), ezért megbízható adatszolgáltatásra van szükség az ellenőrzéshez.
Ennek megalapozásához a következőkre kerül sor:
· Az Országos
Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés (NÖVMON) kapcsolatának
kidolgozása a gazdák, gazdaságok
agrártámogatási igényét kezelő szervezetekkel, pl. megyei FM hivatalok.
· A hatékony
ellenőrzés teljes folyamatának és műszaki megoldásának kialakítása, a földügyi
információk szolgáltatása szemszögéből.
· Két eltérő
adottságú, országosan reprezentatív mintaterületen a folyamat bemutatása.
Földalapú támogatásra az
EU-ban nem csak a földterület tulajdonosa, hanem használója (bérlője) is
pályázhat. Az ingatlan-nyilvántartásban a bérleti jogviszony nincs bejegyezve,
ezért ennek regisztrálásáról intézkedni kellett. A földhasználati nyilvántartás
bevezetésére 2000. január 1-től került sor. A földhasználatot visszamenőleg
március 31-ig lehet regisztráltatni, ezután már csak az új bérleti szerződések
legalizálhatók. A regisztráció a földalapú agrártámogatás megszerzésének
alapfeltétele. A földhasználati nyilvántartás adatait a földhivatalok vezetik,
számítógépes rendszerben. Ez az informatikai infrastruktúra lehetővé teszi a
késöbbiekben a korszerű adatszolgáltatást az IIER felé. Ehhez az adatok
digitális formában való rendelkezésre állása 2000 második felétől biztosított.
A felkészülés a
következőket foglalja magába:
·
Pilot projektként 13+7 db. településre vonatkozóan az FVM Mezőgazdasági
és Vízgazdálkodási Főosztály igényei szerinti földhivatali adatszolgáltatás
megvalósítása, a FÖMI értéknövelő termékelőállítói közreműködésével.
·
A feladatnak megfelelő adatlekérdező szoftver készítése a TAKAROS
rendszerhez. A földhivatali futtatások eredményeinek adatrendezése és
továbbítása az FVM részére a TAKARNET hálózaton keresztül.
Földrészlet mélységű információs rendszer (PARCELLA) kialakítása, többcélú hasznosíthatóság figyelembe vételével
Olyan többcélú, földrészlet mélységű információs rendszer megtervezése, amely alkalmazás orientált szolgáltatásaival egyaránt alkalmas az EU harmonikus erdészeti, növény- és állategészségügyi, agrárkörnyezet-gazdálkodási, statisztikai, vidékfejlesztési, bel- és árvízvédelmi feladatok támogatására, a földhivatali IT infrastruktúrára építve.
Az információs rendszer térképi alapadatigénye első lépésben a földmérési alaptérképek digitális átalakításával - raszteres formába - kerül kielégítésre. A rasztertérképek egységesen EOV rendszerben kerülnek előállításra. A feladat végrehajtása - kistérségeket magukba foglaló - pilot projekttel indul. A feladatnak a teljes térképállományra kiterjedő végrehajtását az NKP Kht. irányítja, 2002-es határidővel. A késöbbiekben - második lépésben - a raszteradatokat a folyamatosan létrejövő vektoradatok váltják ki.