AZ INFOCAM BEVEZETÉSE A FŐVÁROSI KERÜLETEK FÖLDHIVATALÁBA

1. A térképszerkesztő rendszer kiválasztása
1. Előzmények

1993 tavaszán a svájci LEICA cég felajánlotta az INFOCAM rendszerét kipróbálásra. A rendszer egy VAXstation-60 számítógépből [32 Mb. RAM, 2GB. diszk, 21” grafikus képernyő, TK-50 szalagos egység, LA-70 nyomtató, OpenVMS operációs rendszer], egy CALCOMP A1-es digitalizáló táblából és az INFOCAM 5.6 verziójából állt. 1993 szeptemberében kezdődött el a rendszer kipróbálása. A vizsgálat főképp arra irányult, hogy a földhivatal térképi adatai kezelhetők-e a rendszerrel, és a nyilvántartás változásai miként hajthatók végre. A vizsgálathoz létrehoztuk az akkori ideiglenes szabályozásnak megfelelő INFOCAM adatszerkezetet. Az F7-es szabályzat mintatérképe alapján, annak digitalizálásával az adatok megjelenítését is kialakítottuk. A földhivatali változások átvezetését is kipróbáltuk a próbaként készített térrajzokon. 1993 decemberében az FM. Földügyi és Térképészeti Főosztályának elkészítettük a vizsgálat eredményét tartalmazó jelentésünket. Ez után kezdődhetett meg az V. és XI. kerületek adatainak átvétele.

1. A svájci kormány segélyprogramja

1994-ben a Fővárosi Földhivatal az FM. Földügyi és Térképészeti Főosztályán keresztül sikeres pályázatot nyújtott be a fővárosi digitális kataszteri térképkezelő rendszer, LIS projekt megvalósítására. A svájci kormány 1,5 millió Sfr. értékű projektet támogatott, amely keretén belül létre kell hozni a fővárosi LIS, föld információs rendszert, amely alkalmas a digitális kataszteri térkép tárolására, kezelésére, változásainak átvezetésére a magyar előírásoknak megfelelően és az adatok felhasználók felé történő szolgáltatására, beleértve az alappontokat is. A projekt biztosította az összes hardver és szoftver eszközöket. A projekt pályázatának nyertese a svájci LEICA cég volt az INFOCAM legújabb 6-os verziójával. A projekt három ütemben zajlott.

• A hardverek és szoftverek telepítése és tesztelése
• Az V. és XIV. kerületek adatainak betöltése, a program honosítása
• A korábban felmerült szoftver és hardver fejlesztések tesztelése és a két kerület adatinak forgalomba adása.

Az 1. ábra az első ütemben kialakított hardverkörnyezetet mutatja. A pályázatban megfogalmazott feltételt jelzi az ovális mezőben szereplő számítógép, amely szerint lehetőséget kell biztosítani a tulajdoni lapokat kezelő rendszerrel történő későbbi összekapcsolódásra. Az INFOCAM 6.0 verziója SOLARIS UNIX operációs rendszeren fut és ORACLE 7 adatbázist használ az adatok tárolására.

1.ábra

1. Az INFOCAM rendszer

Az INFOCAM egy objektum orientált szemléletű térinformatikai információs rendszer, amelynek súlypontjában a kataszteri térkép valamint a térképet érintő változások átvezetése áll. Moduláris felépítésű. Egy egységes adatbázisra épülve a modulok önmagukban és egymásra fűzve is használhatók. A rendszer moduljait és kapcsolatukat mutatja a 2. ábra.



1. Az egyes modulok funkciója
1. Az INCOME modul

Ezzel a modullal végezhető el a nagy mennyiségű adatok betöltése.

Adatnyerés:

• digitalizálással
• fotogrammetriai kiértékeléssel sztereóműszeren online kapcsolatban
• adatok konvertálásával

1. Az IMAGE modul

Ez kezeli az ellenőrzött, végleges, strukturált térképi adatállományt, ahonnan az adatszolgáltatás és az adatok naprakész karbantartása történik.

 



2. ábra

2. Az INCA modul

Feladata az IMAGE modulban létrejött és kezelt adatállományon a változások átvezetése. Változásokat egy meghatározott eljárás keretében lehet csak végrehajtani. Az eljárás során végrehajtott műveletek könyvelésre kerülnek. A változáson belül elvégzett műveleteknek az előre meghatározott kritériumoknak meg kell felelniük, hogy a változás az adatállományban megtörténjen.

3. Az INUSE modul

A közmű modell létrehozását és kezelését segíti.

4. Az SCOP DTM modul

A digitális terepmodell előállítását szolgálja.

Az utóbbi két modul azonban hiányzik a földhivatali rendszerből.

5. Az IMPRESS modul

Itt alakítható ki a hagyományos grafikus adatszolgáltatás azon részei (EOTR szelvények plottálása), amelyek előre definiált formátumban történnek.

6. A TASCAL modul

Geodéziai számítások végzése, a korszerű mérőműszerek, mérőállomások (total station) adatainak közvetlen átvétele és feldolgozása végezhető el a modullal. A kiinduló adatokat közvetlenül az adatbázisból veszi és a végeredményt be is építi oda. Az előre definiált keretparaméterek figyelembevételével csak olyan eredményt enged az adatbázisba betölteni, melyek azoknak megfelelnek. Nagy segítséget nyújt az alappont-sűrítési munkafolyamatban, mert figyelmeztet az egyes hibalehetőségekre. A hálózatkiegyenlítő program segítségével felsőrendű alapponthálózatok számítási feladatait is el tudja készíteni.

7. A TRANSFER modul

E modul segítségével konvertálhatók be a más rendszerekből származó adatok. Alkalmas a DXF formátumú állományok konvertálására is. Az INFOCAM rendszernek van egy saját szöveges formátumú adatcsere-formátuma az, ún. SEQ formátum. E segítségével minden az INFOCAM-ba betöltött adat adatvesztés nélkül ki- és bekonvertálható. Az elmúlt hónapban készült el a DAT adatcsere konverzió, melynek tesztelése folyamatban van.

1. Az INFOCAM adatszerkezete
0. Az INFOCAM adatmodell

Ahhoz, hogy az INFOCAM rendszerbe valamely elemet ábrázolni tudjunk, el kell készíteni annak a rendszerbeli megfelelőjét. Az INFOCAM egy objektum szemléletű rendszer, amely csak objektumokat képes kezelni. Az objektumokat a valós világ valamilyen szempont szerint történt modellezésének eredményeképpen állítjuk elő. Az objektum tehát jelen megfogalmazásban a valós világ valamely modellezésének egyik alapeleme, mely önmagában már egy egyértelműen megfogalmazható tulajdonsággal rendelkezik. Az adatmodell szerkezetét mutatja a 3.ábra.



3.ábra

Az adatmodell definiálása közben az ingatlan-nyilvántartás szempontjából lényeges kritériumok is megfogalmazhatók. Az leglényegesebb szempont a változások átvezetésének kérdése. A változásvezetési eljárás keretében változtatható elemeket már az adatmodell szintjén meg kell jelölni. A régiók definiálásánál megadható, hogy az elemek által meghatározott felület a teljes állományban hézag- és átfedés-mentes legyen. Ez lényeges kritérium, pl. a földrészletek vonatkozásában. Az elemek attribútumai lehetnek egyediek és kötelezőek. A rendszer e kritériumokat minden esetben szigorúan ellenőrzi, és addig nem enged semmilyen más műveletet elvégezni, amíg azok nem teljesülnek.

Az ingatlan-nyilvántartás szempontjából elsőként megfogalmazott modell alapja az F7. szabályzat és a 1994.-ben érvényben lévő ideiglenes Digitális Földmérési Térképi (DFT) szabályzat volt. Az évek során az első adatmodell létrehozása óta több változás történt. A jelenleg érvényes adatmodell már a DAT szabályzatban megfogalmazottakat is tartalmazza.

1. Az INFOCAM alkalmazói felülete
0. Az INFOCAM felhasználók és jogosultságaik

Az INFOCAM-ban minden felhasználót regisztrálni kell. A felhasználókhoz jogosultsági szintek kapcsolhatók. Az egyes jogosultsági szintek szabadon definiálhatók. A felhasználók csoportokba szervezhetők. Egy felhasználó több csoportba is tartozhat. Az egyes INFOCAM funkciókat csak az a felhasználó tudja végrehajtani, akinek arra megvan a jogosultsága. Az egyes jogosultsági szintek definiálása a hozzá rendelt funkciókkal történik. A földhivatalban a következő jogosultságokat alakítottuk ki:

• Rendszeradminisztrátor

A rendszeradminisztrátor az egyes felhasználók felvételét és jogosultságaik kiosztását végezheti.

• Operátor

Az operátor minden olyan funkciót végrehajthat, amely nem az egyes felhasználók jogosultsági szintjének definiálását érinti. Az INFOCAM teljes adatkezelői funkciókészletét használhatja

• Adatszolgáltató I.

Az adatszolgáltató I. azokat a funkciókat használhatja, amelyek a térképtárban folyó adatszolgáltatási feladatok elláthatók. Csak lekérdezési joggal rendelkezik és csak hivatalos másolatokat készíthet. A rendszer könyveli a kiadott másolatokat.

• Adatszolgáltató II.

Az adatszolgáltató II. rendelkezik az adatszolgáltató I. teljes jogával, kiegészítve a nagy területeket érintő adatszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges jogokkal. Képes digitális adathordozón is az adatszolgáltatásra. Speciális adatszolgáltatási igényeket is el tud látni.

• Térrajz (vidéken változási vázrajz) vizsgáló és átvezető

A rendszer rugalmasan kezeli a jogosultsági szinteket. Ha szükséges egy speciális feladat elvégzéséhez a csoportban nem szereplő funkció is, a rendszeradminisztrátor a felhasználóhoz kapcsolhatja azt anélkül, hogy ahhoz a csoport többi tagja jogosultságot szerezne.

1. Az INFOCAM menürendszere

Az INFOCAM moduljai saját menüvel rendelkeznek. Ezek a menük a program telepítésekor egy nagyon tagolt és elemi funkciókra szétbontott. Az egyes feladatok elvégzése több funkció egymás utáni elindításával végezhető el. Ezek a menüpontok összerendezhetők és így egy újabb menüpont szerkeszthető. E menüpont elindítása automatikusan végrehajtja a korábban összerendezett funkciókat. A menük és a hozzájuk kapcsolódó üzenetek magyarul is szerkeszthetők, így a felhasználók könnyen megtanulhatják a kezelését. Egy modulhoz több menü is szerkeszthető. Ezek a menük például különböző jogosultságokhoz kapcsolódhatnak. Ha valakinek csak az adatszolgáltatás I. jogosultsága van, akkor az a menü jelenik meg, amelyben csak azok a funkciók szerepelnek, amelyek használatára joga és szüksége van. A menük úgy is szervezhetők, hogy egy meghatározott feladat elvégzéséhez irányítást adjon a felhasználónak.

1. A fővárosi digitális ingatlan-nyilvántartási térkép adatai
1. Az adatok származása

A főváros földmérési alaptérképi állománya teljesen, vagy részben numerikus, földi felmérés alapján jött létre. Budapest I.-XV., valamint a XIX. kerület alaptérképét 1940 és 1960 között szabatos városmérési technológiával készítették el. Az 1950 után a fővároshoz csatolt XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII. kerületek, ún. fotógeodéziai technológiával lettek felmérve. 4. ábra.

2. 

   4.ábra

   Szabatos városmérés esetén minden birtokhatárpontnak közvetlen mérésből számított koordinátái vannak. A belső térképi tartalom is közvetlen mérések alapján jött létre, és a mérési eredmények tömbrajzon ill. mérési vázlaton lettek rögzítve.

   A fotógeodéziai felmérési technológia a helyszíni közvetlen mérés és a fotogrammetriai kiértékelés kombinációja volt. A tömbkontúrokon lévő birtokhatárpontok zöme numerikusan, közvetlen mérések alapján lettek meghatározva. A földrészletek belső birtokhatárpontjai és a belső térképi tartalom fotogrammetriai kiértékelés útján jött létre.

   Mindkét felmérési technológia esetén a felmérés szabatos sokszögpont hálózatra történt.

   A főváros birtokhatárpontjainak zöme a korábban említett eljárásokból következően a budapesti sztereografikus rendszerben koordinátásan rendelkezésünkre állt. A szabatos felmérésű kerületek esetén a belső térképi tartalom koordinátái számíthatók a mérési eredményeket tartalmazó tömbrajzok alapján.

3. A digitális térképi adatállomány alapjai és létrehozásának első lépései

A 80-as évek elején az EOV (Egységes Országos Vetület), ill. EOTR (Egységes Országos Térkép rendszer) program keretén belül kezdődött meg a szabatos felmérésű (I.-XV. , XIX.) és a XXII. kerület térképfelújítása. A munka célja az ingatlan-nyilvántartási térkép sztereografikus adatainak EOV adatokra történő átszámítása. Minimális célként a birtokhatárpontok számítógéppel kezelhető digitális állományának elkészítését határozták meg.

A térképfelújításokat az akkori BGTV végezte, az I. és a XIV. kerület kivételével, úgy, hogy a sztereografikus birtokhatár koordinátákat transzformálták EOV rendszerbe. A belső tartalmat a sztereografikus térképről átrajzolással, ill. térképezéssel hozták létre. A BGTV abban az időben nem rendelkezett megfelelő számítógépes kapacitással így az átszámítást az ÁSZSZ ( Állami Számítógépes Szolgálat) végezte földhivatali előkészítés alapján, ami megfelelt az akkori 1985-86-os ingatlan-nyilvántartási állapotnak. Az átszámításokkal együtt elkészült e kerületek teljes utcanév, házszám és postacím állománya is. A térképfelújítások állami átvétele 1987-90 között történt meg, de különböző okok miatt csak az V. és VII. kerületek kerültek forgalomba a tulajdoni lapok átalakításával együtt.

A 80-as évek végén, a 90-es évek elején a Fővárosi Földhivatal nem volt fogadóképes a digitális térképi birtokhatár adatállomány tárolására, így az EOV rendszerbe átszámított és kerületenként létrehozott ún. váztérképi állományokat (csak birtokhatárokat és helyrajziszámokat tartalmaz) az ÁSZSZ tárolta. Ezen állományok az 1985-86 évi ingatlan-nyilvántartási állapotot tartalmazták. A földhivatal az EOV koordináta állományt és területjegyzéket nyomtatott formában kapta meg. Az időközben bekövetkezett változásokat sem az ÁSZSZ, sem a földhivatal nem vezette ezen az állományon.

Az EOV rendszerű térképekre történő átállás másik fő feladata a korábban fotógeodéziai technológiával készült kerületek bel- és külterületi földi automatizált újfelmérése volt. A belterületi felméréseket a BGTV végezte a külterületekbe mások is bekapcsolódtak. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy digitális földmérési alaptérkép készüljön. A BGTV rendelkezett már a megfelelő eszközparkkal a feladat végrehajtásához. A földhivatalnál azonban még nem voltak meg az adatállományok átvételének és kezelésének a feltételei. A műszaki terv módosításával előírták a papír alapú munkarészek elkészítését is. Az állami átvételi eljárások a hagyományos munkarészekre vonatkoztak.

Az így felmért kerületekben a BGTV létrehozta a digitális állományt, tárolta azt, de ennek állami átvétele nem történt meg a fentebb ismertetett okok miatt. Abban az időben elfogadott, a digitális alaptérképekre vonatkozó állami átvételi eljárás sem létezett.

A külterületi felméréseket a kárpótlás miatt felfüggesztették. A kárpótlás során készült munkarészek digitális formában is elkészültek.

A földi automatizált újfelmérések állami átvétele 1992-95 között megtörtént a XVII. kerület kivételével. A záróhelyszínelések időpontja és az átvételek között 5-6 év telt el, a javítások elhúzódása, a technológiai bizonytalanságok, a leadandó munkarészek változása miatt. Az eltelt idő alatt a térképek és munkarészek meglehetősen elavultak, így azok nem kerültek forgalomba.

4. A digitális állomány beltartalma

Az első esetben az eredeti munkarészekben szereplő adatokat számítógéppel kezelhető formába kell hozni, és ezek után lehet a megfelelő átalakításokat elvégezni ahhoz, hogy azok beilleszthető legyen a meglévő állományba. Ez a munkafolyamat meglehetősen költséges és időigényes. Az állomány bedolgozása után viszont a teljes állomány adatainak származása és pontossága megegyezik az eredeti felméréssel.

A 5. ábra tájékoztatást ad a beltartalmi állományok készítéséről.

5.ábra

1. Az adatok aktualitása

Az adatok átvétele után elkezdtük azok frissítését. A váztérképek aktualizálásához a változási jegyzékbe rögzített időponttól kezdve a jogilag érvényessé vált térrajzokat dolgoztuk fel. Az épület állományt a digitalizálás időpontját követően beérkezett bontási ill. épületfeltüntetési vázrajzok alapján aktualizáljuk. Ez egy hosszadalmas folyamat, amely több vizsgálatot foglal magába. A folyamatot később részletesen ismertetem. A 6. ábra a beltartalom jelenlegi aktualitását mutatja.

6.ábra

1. Az adatok betöltése az INFOCAM rendszerbe

1994.-ben az V. és XI. kerületek adataival kezdtük el az INFOCAM rendszer kipróbálását. Mindkét kerület azonos technológiával lett előállítva. 1996.-ban, amikor a svájci segélyprogram elkezdődött, a különböző módszerrel készült adatállományok konvertálásának kialakítása érdekében a XI. kerület helyett a XIV. kerület adatainak betöltését választottuk. A munka során kialakítottuk azt a munkafolyamatot, amely segítségével a különböző helyről származó, és eltérő módszerrel készült adatok az INFOCAM-ba gyorsan bekonvertálhatók. A TRANSFER modul DXF-INCOME programjával az előkészített DXF fájlokat bekonvertáljuk egy INCOME modul munkaterületébe. Az INCOME munkaterületbe konvertált adatok topológiailag spagetti szerkezetűek. Az elemek tematikai felosztása már az INFOCAM adatmodell tematikáját követik. Az INCOME modul topológia képző programja készíti el a spagetti szerkezetű adatokból a topológiailag és tematikailag strukturált adatállományt. Az I: VII. kerületek adatai is betöltésre kerültek a rendszerbe 1998 decemberéig. 1999 februárjától ezen kerületek digitális adatainak forgalombaadása megtörtént.

2. Az INFOCAM-ból történő adatszolgáltatás

A térképi nyilvántartó rendszernél az adatszolgáltatás a mindenkori aktuális adatok lekérdezését jelenti az adatbázisból. A lekérdezés eredménye a monitoron megjelenik, de dokumentumok is készíthetők róla.

1. Hagyományos adatszolgáltatás

Az IMAGE modul képezi az interaktív grafikus munka magját. A benne található funkciókkal szerkeszthetők, strukturálhatók és módosíthatók az elemek, valamint különböző feltételek szerint lekérdezhetőek. A modul installálásakor egy általános menürendszer kerül fel, mellyel minden adatszerkezet feldolgozható. A modul menürendszere úgy épül fel, hogy a felhasználó a benne szereplő funkciókat és makrókat újabb makrókká foglalhatja össze, és azt tetszőleges helyre beépítheti. Ezt a lehetőséget kihasználva a már definiált adatszerkezethez új funkciók és menük hozhatók létre, melyekkel a feldolgozási és adatszolgáltatási folyamatok felgyorsítható és a "budapesti szokásokhoz" igazítható. Az újonnan létrehozandó funkciók és a menüszerkezet a munka során folyamatosan alakítható az optimálisnak ítélt szerkezetig. A jelenlegi földhivatali adatszolgáltatáshoz elkészítettük azt a menüszerkezetet, amellyel gyors lekérdezések és adatszolgáltatási dokumentumok készíthetők. Lehetőség van a hagyományos analóg adatszolgáltatás mellett a digitális adathordozón történő adatszolgáltatásra is. A leggyakrabban előforduló lekérdezéseket beépítettük a menübe, hogy azok közvetlenül elérhetők legyenek. Például a helyrajziszámra történő keresésnél a funkció elindítása után, a helyrajziszám megadását követően, a képernyőn megjelenik a földrészlet és környezete. Közvetlenül készíthető térképmásolat és koordinátalista is. A térképmásolat automatikusan A4 és A3 méretű lehet. Az ettől eltérő másolatokat az IMPRESS modul segítségével készíthetjük el. A rajz méretének csak a plotter mérete szab határt. A földhivatalban A0 színes plotter áll rendelkezésre, amely segítségével színes tematikus térképek is készíthetők. Az adatokról digitális adathordozón szöveges formátumban koordinátalista készíthető. A grafikus elemekről jelenleg DXF formátumban tud a rendszer adatot szolgáltatni és tesztelés alatt van a DAT adatcsereformátum szerinti konverziós program. Ez majd lehetővé teszi a rendszerbe betöltött valamennyi adat digitális formában történő adatszolgáltatását Az IMPRESS modullal készíthető térképek viszont az adatok térinformatikai szempontok szerinti megjelenítését teszik lehetővé.

2. Speciális és térinformatikai adatszolgáltatások

Az INFOCAM IMAGE menüben lehetőség van különböző tematikai szelektálásra, az adatbázisból közvetlen SQL lekérdezésekre, valamint a modul térinformatikai elemző funkcióival végzett vizsgálatok eredményeinek megjelenítésére. Mindezek eredményeit az IMPRESS modul segítségével olyan formába hozhatjuk, hogy az eredmények az idő múlásával aktualizálódnak, és bármely időpillanatban megjeleníthetők.

A legkézenfekvőbb ilyen adatszolgáltatási igény az EOV szelvények teljes tartalmának kirajzolása. Az IMAGE modulban definiálni kell a megfelelő szelvényt a teljes tartalommal. Az IMPRESS modulban e szelvény formáját megszerkesztve, annak állandó keretmegírásait definiálva, a szelvény bármikor kirajzoltatható. A rajzoltatás pillanatában a modul mindig az adatbázisban aktuális állapotot olvassa fel és rajzolja ki.

Az adatmodellhez kapcsolódó grafikus táblában definiálható az egyes elemek megjelenési formája. A tematikai szelektálások és a megfelelő grafikus tábla definiálása után színes tematikus térképek készíthetők.