A közigazgatásban hatalmas mennyiségű adat keletkezik nap mint nap, és a gazdaságos működéshez elengedhetetlen, hogy ezzel az adatvagyonnal megtanuljunk ugyanúgy gazdálkodni, mint bármely más erőforrással. Ez különösen igaz a térinformatikai adatokra, amelyek előállítása lényegesen költségesebb az egyéb jellegű adatokénál. Az adatokkal való gazdálkodás egyik hatékony eszköze a metaadat-szolgáltatások használata, amelyek segítségével választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy bizonyos jellemzőkkel rendelkező adatok elérhetőek-e valahol, és ha igen, hol. Az ilyen szolgáltatások segítik az adatok széleskörű hasznosulását és a párhuzamos adatgyűjtések elkerülését. A szolgáltatás akkor érheti el legjobban a célját, ha minél többen férhetnek hozzá. A metaadat-szolgáltatás ideális közege tehát a világháló.

Mindezt felismerve az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság 13/1997. (X. 15.) határozatában a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) elsődleges felelősségi körébe utalta egy hálózaton keresztül megvalósuló, a nemzetközi szabványosítási törekvésekkel konform térinformatikai metaadat-szolgáltatás koncepciójának kidolgozását. A szolgáltatás célja a nagy értékű térinformatikai adatvagyonnal való ésszerű gazdálkodás és az adatokhoz való széleskörű hozzáférés segítése. A koncepció módszertani, szabványosítási, szabályozási és rendszertechnikai alapjainak kidolgozása és az alapoknak a gyakorlatban való kipróbálása érdekében a MeH javaslatára az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) egy mintaprojekt (rövid azonosítója METATÉR) megvalósítását fogadta el.

A METATÉR megvalósíthatósági tanulmányát a GeoX Kft. készítette, a megvalósításra kiírt pályázatot pedig a Scriptum Rt. nyerte meg.

A megvalósíthatósági tanulmány készítői részleteiben kidolgozták a metaadatbázis szerkezetét. Ennek során célul tűzték ki a meglévő vagy készülő nemzetközi rendszerekkel, szabványokkal való konformitást, ezért tanulmányozták az eddig legsikeresebben működő ilyen térinformatikai metaadat-szolgáltatás, az USA FGDC-jét, az európai CEN / TC 287 prEN 287009 jelű előszabványát, az ISO TC 211-ben folyó szabványosítási munkát, valamint több működő vagy készülő európai sőt magyar metaadat-szolgáltatást. A HUNCORE névre keresztelt adatszerkezet alapja lehet egy magyar térinformatikai metaadatszabvány kidolgozásának, melynek létrehozása érdekében széleskörű összefogás kezd kibontakozni a szakterület hazai művelői között.

A rendszer egy elosztott modellre épít, amelyben minden adatgazda a saját metaadatbázisáért felel és tartja azt karban. A nagy adatgazdák saját metaadatszervert működtetnek, a kisebb adatgazdák távolról gondozhatják valamelyik szerveren tárolt adatbázisukat. A felhasználó egyetlen ponton, az átjárón lép be a rendszerbe, és böngészőjén keresztül fogalmazza meg kérdéseit karakteres vagy térképes felületen. A válaszokat a teljes metaadatbázisra nézve kapja meg. Fontos eleme a rendszernek a fogalomtár, amelyet távolról szerkeszthetnek azok, akik erre jogosultságot nyertek. A fogalomtár segít abban, hogy a metaadatbázis feltöltése és lekérdezése ugyanazon fogalmi rendszerben történhessen, így a felhasználó valóban megkaphassa kérdéseire a válaszokat. Az átjáró és a fogalomtár adminisztrációja központi helyről történik, az szervereket a működtetőik adminisztrálják. A rendszer elemeit a világháló köti össze egymással. A következőkben kicsit részletesebben áttekintjük az egyes elemeket.

A belépési pont (más néven átjáró) a METATÉR kapcsolódási helye a világgal. Magyar és angol nyelvű HTML felületet biztosít, amelyen keresztül a felhasználók web-böngésző segítségével kereshetnek az elosztott adatbázisban. Maga a metaadatbázis is kétnyelvű – magyar és angol – annak érdekében, hogy a magyar metaadat-szolgáltató rendszert hozzá lehessen kapcsolni nemzetközi rendszerekhez. A lekérdezéseket akár egy egyszerű HTML űrlapon, akár grafikus, térképmegjelenítő Java applet segítségével meg lehet fogalmazni. Lehetőség van a földrajzi névtár használatára is. (A digitális térképet és a földrajzi névtárat a FÖMI bocsátja a rendszer rendelkezésére.) A keresésnél használt kulcsszavak kiválasztásában a felhasználók igénybe vehetik a fogalomtár segítségét. A belépési pont az ANSI/NISO Z39.50 szabvány metaadat-lekérdező protokollal kapcsolódik az adatszerverekhez, és ezzel a szabványos protokollal nemzetközi metaadat-szolgáltató rendszerekkel is kommunikálni tud.

Az adatszerverek tárolják és a belépési pont számára kereshetővé teszik az adatbázisokat. Rendszerint nagyobb adatgazda intézmények üzemeltnek egy-egy adatszervert, mely több adatgazda adatbázisának is otthont adhat. Az adatok karbantartását és kiszolgálását az NCIDR – a METATÉR követelményeihez hozzáigazított – Isite Z39.50 rendszere végzi.

Az adatok tárolása SGML-ben történik a METATÉR adattárolási követelményeinek megfelelően kifejlesztett dokumentumtípus-definíció (DTD) szerint. Az adatszervereken tartott adatbázisok Interneten keresztül, távolról is karbantarthatók és szerkeszthetők az adatszerveren futó SMBP (Simple MetaBase Protocol) kiszolgáló által. Így a távoli adatgazdák saját telephelyükről dolgozhatnak a saját adatbázisaikon.

Maguk az adatgazdák készítik el és tárolják adatbázisukban saját térinformatikai adatkészleteik leírását. Létrehozhatnak saját adatszervert, vagy más adatgazdák adatszerverét használhatják megállapodás alapján. Az adatbázisok karbantartását egy hálózati programon keresztül végzik saját telephelyükről. A rekordok szerkesztése adatrögzítő programmal történik. A program elrejti az alkalmazott SGML struktúra bonyolultságát a szerkesztő elől, és a fogalomtárral kommunikálva a rekord bizonyos mezőiben a helyes kulcsszavak kiválasztását, sőt automatikus angolra fordítását is lehetővé teszi.

A fogalomtár fogalmak, azok definíciói, kapcsolatai, és idegen nyelvű megfelelői tárolására specializált adatbázis, mely Interneten keresztül szerkeszthető és kérdezhető le. Segítségével biztosítja a rendszer a metaadat-rekordokban használt terminológia egységességét és automatizálja a rekordok egyes mezőinek fordítását. A belépési ponton a fogalomtár segíti a felhasználókat a kulcsszavak kiválasztásában.

A fogalomtár tartalmáért a szerkesztési jogosultságokkal felruházott szerkesztők a felelősek. A szerkesztők az ország különböző pontjain dolgozhatnak, ezért a fogalomtár is Interneten keresztül szerkeszthető egy Java applet segítségével. Ugyancsak a világhálón keresztül cserélhetik ki a szerkesztők gondolataikat a fogalomtár beépített levelezési listájának köszönhetően.

A fogalomtár a fogalmak adatait SGML dokumentumok tárolja. A fogalmi adatbázis-kezelését a Scriptum SgmlDb SGML alapú dokumentumadatbázis-kezelő rendszere végzi. A fogalomtárral való kommunikáció a CQP (Concept Query Protocol) protokollal történik.

A mintaprojekt során három nagy térinformatikai adatgazda, a FÖMI, a MÁFI és a VÁTI Kht. állít fel egy-egy szervert, és helyez el rajtuk mintaadatokat. Az átjáró és a fogalomtár végleges helye és mindkettő adminisztrációjának bonyolítása a MeH-ben van tervezve. Az államigazgatás többi szervezete az év közepére tervezett kísérleti üzem befejezése után bármikor kapcsolódhat a rendszerhez; az ehhez szükséges szoftver ingyenesen a rendelkezésükre fog állni. A felhasználók – többek között – az ITB honlapjáról (http://www.itb.hu) tudják majd kipróbálni a szolgáltatást, de pl. a FÖMI FISH adatszolgáltató rendszerével is meglesz a kölcsönös kapcsolat.

A METATÉR tervezői a HUNAGI révén meghívottként részt vehettek egy, az EU által támogatott nemzetközi térinformatikai metaadat-szolgáltató projekt, az ESMI (European Spatial Metadata Infrastructure) koncepcióinak kidolgozásában is. A két rendszer szakértői közti konzultációk, az alapelvek és módszerek igen nagy hasonlósága, valamint az ESMI-vezetők ígérete alapján komoly remény van arra, hogy a METATÉR az elsők között tud majd hozzákapcsolódni ehhez a páneurópai szolgáltató rendszerhez.