1997. áprilisában megjelent a Magyar Szabványügyi Testület kiadásában az MSZ-7771 szabvány, mely a térinformatikai adatcsere egységes formátumát határozza meg. A szabvány elkészítését a Nemzetközi szabványtervezet tanulmányozása, a tervezet késszítésében résztvevő külföldi szakemberekkel való konzultáció és a hazai szakemberek részvételével folytatott egyeztetés előzte meg.

A szabványban megfogalmazott adatcsere-állomány formátum számos elônnyel rendelkezik:

1. termék-független,
2. biztosítja az összetartozó adatok együttes átvitelét, vagyis a szolgáltató rendszerben felépített adatkapcsolatok az adatokkal együtt átvihetők a fogadó rendszerbe,
3. nem csak a térképi objektumok és attribútumaik, de a hozzájuk kapcsolódó metódok, processzek és szabályok is átadhatók.

A szabvány a térbeli objektumok leírására használt geometriai alapelemek (1.ábra), valamint térbeli viszonyuk megadására szolgáló topológiai elemek (2.ábra) EXPRESS specifikációját adja meg.

1.ábra

A szabványban specifikált geometriai alapelemek

2.ábra

A szabványban specifikált topológiai alapelemek

A szabványban kiadott egységes formátum az adatcsere-állomány leírásának módját szabályozza, igy az adatcsere állomány leíró nyelvét, szerkezetét, az állományon belül használható grafikus objektumok körét és azok definicióját adja meg. A szabvány nem terjed ki a térinformatikai rendszerek közötti adatcsere tartalmára, azaz nem korlátozza az adatcserében résztvevő földrajzi objektumok körét és a hozzájuk csatlakozó attribútumkészletet.

Az adatcsere tartalmának leírására szolgáló nyelv az EXPRESS adatleíró nyelv, amelyet a nemzetközi szabványosítási bizottság választott ki. A választást erősen befolyásolta, hogy ipari szabványokban már sikerrel alkalmazzák, pl BMW, DaimlerBenz, Siemens. Az adatcsere az EXPRESS nyelv leszükített eszközkészletét használja. A sémákban alkalmazható EXPRESS alapobjektumokat (adattípusok, entitások, kódolás módja, adatátviteli állomány szerkezete) belső sémák tartalmazzák. Az adatszolgáltató az adatcsere-állomány tartalmát az alkalmazási sémában adja meg. Az alkalmazási séma az információs model formális leírása, melyben az adott rendszer objektumai és azok kapcsolatai vannak definiálva. Az alkalmazási sémában foglaltaknak konformnak kell lenni az adatcsere-állomány tartalmával.

Az adatcsereállomány tartalmilag két fő részből áll: alkalmazási séma, átviteli adatállomány. Egy adatcsere során akár több átviteli állomány is követheti az alkalmazási sémát. Az átviteli adatállomány az adatokon túl viheti magával az adatok keletkezésére vonatkozó információkat - metaadatokat, valamint az adatok minőségére vonatkozó információkat. ( E két témakörben a szabvány előkészítése folyamatban van.)

Két rendszer közötti adatcsere folyamatát a 3. ábra mutatja.

3.ábra

Az adatcsere elvi vázlata Hugh Buchanan nyomán.

A séma a DAT szabványban (MSZ 7772-1), valamint a hozzákapcsolódó szabályzatban meghatározott digitális alaptérkép objektumait tartalmazza. A CDPRS adattartalma az EXPRESS sémában a DAT objektumokhoz kapcsolódva jelenik meg. A földrészletek adatainál, ahol átfedésben van a szabvány és a CDPRS állomány, a DAT szabvány objektumai kiegészülnek a szükséges attribútumokkal.

A segédlet áttekintést ad az EXPRESS adatleíró nyelvről és kiemeli azon alkotóit, melyeket az adatcsere-állomány előállításánál használhatunk, valamint felhívja a figyelmet azon EXPRESS nyelvi eszközökre, melyeket nem lehet az adatcserénél használni. A szükítést a nemzeti nyelvek alkalmazhatósága és az adatcsere-állományok egységes megjelenése érdekében alkalmazta a nemzetközi szabványbizottság.

A programozói segédlet a DAT sémán keresztül mutatja be a sémakészítés alapelveit.

A sémában a DAT objektumokat logikai és tartalmi szempontból hierarchikusan építettük fel (4.ábra).

4.ábra

Geodéziai alappontok hierarchiája a DAT sémában

Természetesen minden adatállományt többféle sémával is le lehet írni, a jó séma nemcsak az adattartalmat, de az állomány logikai felépítését is képes áttekinthetően bemutatni.

5. ábra

6.ábra

A megvalósítás egyik lehetséges módja:

Az adatátvitel rendszerektől független részét képviselő lépések szoftverháttere ingyen, vagy csekély térítés ellenében beszerezhetők, ezért ezek technikai megvalósítására nem terjed ki a segédlet.

Egy adott rendszer adatainak más rendszerbe való, szabványos átviteléhez két nagyon lényeges előfeltétel az adott térinformatikai termékhez kapcsolódó adatcsere interfész megléte és az adatállományt leíró alkalmazási séma elkészítése. Az interfész kifejlesztése egyszeri beruházás, mely az adatcsere beindulása után gyorsan megtérül, ráadásul nem alkalmazásfüggő, igy a nagyszámú eladással büszkélkedő térinformatikai termékek esetén maga az interfész is eladható termékként jelenik meg. Az alkalmazási séma elkészítése szintén nem feltétlenül egyszeri megrendelést kell, hogy kiszolgáljon. Azon adatgazdáknál, akik rendszeresen szolgáltatnak adatot más rendszerek számára, az alkalmazási séma mindaddig újra felhasználható, míg az adatbázis szerkezet nem változik. Amennyiben az alkalmazási séma az adatbázis szerkezetét híven tükrözi és logikailag jól van felépítve, az adatbázis módosítást követő változtatások egyszerűen átvezethetők a sémában.

A szabvány bevezetése a szakmai szempontok mellett komoly gazdasági kérdés is. Az adat az előállítás nem kis befektetés, mely megtérülhet, amennyiben az adatokat el lehet adni. Igy a digitális adatok a tulajdonos számára komoly tőkét jelentenek. A kérdés, hogy milyen formában, hányszor és mennyiért lehet értékesíteni őket. Szabvány hiányában minden megrendelő számára különböző formátumokban kell előállítani az állományt, vagy a felépített adatbázis csak komoly adatvesztéssel kerül a megrendelőhöz (pl. a beazonosítások nem mennek át). Az egységes formátum eredményeként egy adott állomány több felhasználó számára is megfelelő lesz. A legnagyobb értéke mégis abban áll a szabványosan előállított adatcsere-állománynak, hogy egy komplett állományban minden információt megőrizve képes az adatokat két rendszer között közvetíteni. A megrendelő számára is kedvező az egységes formátum, mivel kész eszközzel rendelkezik az adatállomány betöltéséhez, nem kell tetemes összegeket a konvertálásra kifizetni.

7. ábra

GEOVIEW SYSTEMS által fejlesztett térinformatikai rendszerek

A GEOVIEW SYSTEMS kft gyakorlatban is kipróbálta az adatcserét a szabvány logikáját követve (szemantikailag azonos, szintaktikailag más). A gyakorlati alkalmazást a Szombathely Megye jogú város Önkormányzati rendszerénél vezettük be az ARC/Info-formátumban meglévő állományok adatait GL Kolibribe áttöltve. Az eredmény nemcsak azért kiemelendő, mert az adatok és kapcsolataik maradéktalanul átkerültek a fogadó rendszerbe, hanem az időtényező is figyelemre méltó, mivel a teljes adatáttöltés csupán néhány órát vett igénybe.

Az adatcsere egységes formátumának bevezetésében a térinformatikai projektek támogatásában nagy szerepet vállaló OMFB és PHARE is aktívan részt vesz.