Domokos György, GEOCOMP Kft.

Mindannyian tapasztaljuk, hogy az informatika mindennapi életünk egyre jelentősebb részévé válik. Ez jórészt a számítástechnikai eszközök hihetetlen fejlődésének köszönhető. Moore törvénye igaznak bizonyul: másfél évente megduplázódik az eszközök teljesítménye. Fantasztikus kapacitású eszközök tömegcikként jelennek meg a piacon szinte, mint a háztartási gépek. A mai fiatalok számára a számítástechnikai eszközök használata olyan magától értetődő, mint a telefon vagy a televízió használata. Az informatikai fejlődés másik hajtóereje a távközlés globális szolgáltatássá vált (pl. műholdas mobiltelefon).

Az előbbiek eredőjeként mindannyian szembesülünk az Internet (és Intranetek, Extranetek) kultúrájának, használatának robbanásszerű elterjedését. Néhány szám ezzel kapcsolatban: az IDC előrejelzése szerint idén 28%-kal növekszik az Internet népessége, és eléri a 147 milliót; a világ elektronikus kereskedelmének forgalma megduplázódik, eléri a 68 milliárd dollárt, várhatóan 2002-re ez 900 milliárd dollárra fog nőni; 2002-re az Internetes iparág utoléri a PC piac nagyságát.

Nagy kérdés, hogy hogyan lehet a hagyományos alkalmazásokat, adatbázisokat széleskörűen, ésszerűen elérhetővé tenni az Internet technológia segítségével. Konkréten a térinformatikai alkalmazásokra is igaz ez a kérdés.

Ki, mit, kinek, hogyan tud szolgáltatni ?

A szereplők egyfelől az adatgyűjtők, előállítók, szolgáltatók, másfelől az Internet szolgáltatásait megvalósítók és végül a legfontosabbak a felhasználók. A helyzettől függően ugyanaz a szervezet más és más szerepet is játszhat. Az szolgáltathat, akinek vannak adatai (jó /hiteles ?/, friss, karbantartott …) és (vagy) eszközei ezeknek a forgalmazására. A felhasználók számára első szinten érdekesek lehetnek az elérhető adatok jellemzői (meta-adatok) azért, hogy megtudják mit és honnan érdemes megrendelni. beszerezni. Második lépésben pedig a konkrét adatok elérése, felhasználása válik érdekessé.

De mik is ezek a konkrét adatok? Lehetnek geodéziai alappontok, helyszínrajzok, esetleg alaptérkép szelvények, légifelvételek, műholdképek, tematikus térképek (időjárási, geológiai, turisztikai, közérdekű lakossági információkat szolgáltató térképek) és a sor még hosszan folytatható lenne.

Mint az előbbiekből is látható, alapvetően kétféle alkalmazási típus van. Az egyik „előregyártott”, statikus térképeket szolgáltat, míg a második esetben valamilyen ad-hoc kérdésre kell aktuális (dinamikus térképpel) választ adni. Természetesen ez a két típus még kombinálódhat is.

A műszaki feltételek vizsgálata és megvalósítása sokkal egyszerűbb. Mire is van szükség ehhez? Természetesen kell egy megfelelő kiszolgáló (szerver) számítógép. Ennek a kapacitás jellemzői a szolgáltatandó adatok mennyiségétől és a szolgáltatás összetettségétől függenek. Érdekes tendencia, hogy a nagy megbízhatóságú alkalmazásokhoz nagymértékben UNIX operációs rendszerű szervereket részesítik előnyben. Ehhez megfelelő felkészültségű szakembergárda is szükséges, ami Magyarországon nem annyira jellemző, mint a gazdaságilag fejlett országokban. Ez persze nem zárja ki az NT alapú megoldások használatát, csak az alacsonyabb üzembiztonság miatt nagyobb biztonsági körültekintést igényel a rendszer megvalósítása és működtetése során. Fontos szerepe van a megfelelő adatátvitelt (sávszélességet) biztosító távközlési kapcsolatnak is.

A hardver után foglalkozzunk a szoftver feltételekkel. A kiszolgáló gépen működnie kell egy Web szerver programnak, mely biztosítja a hozzá kapcsolódó térinformatikai alkalmazás eredményeit a felhasználók számára elérhetővé teszi. Ez az elérés is több féle módon történhet. Az egyik esetben az összes feldolgozás a szerveren történik és csak az eredmények (pl. adott esetben az elkészített térkép képe 600x800 képpontja, ami túl nagy adattömeg) kerülnek át a felhasználó gépére. Ennek előnye, hogy az amúgy is nagykapacitású szerver gyorsan, az ott működő összes erőforrás (programok, tárak) felhasználásával képes megoldani a mindenkori aktuális adatokkal a kért feladatot. Ebben az esetben a felhasználónál csak egy „böngésző” programnak kell működnie.

A másik megoldás a szerverről letölti a munkához szükséges digitális térinformatikai adatokat, és a felhasználó gépén futó böngészőt kiegészíti egy kezelőprogrammal (plug-in), amely lehetőséget ad a feldolgozások végrehajtására. Ennek az előnye lehet (ha elég nagy kapacitású a felhasználó gépe), hogy igen gyors válaszokat ad. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy gondot jelenthet az, ha újabb terület kivágaton akarunk dolgozni, mert ez csak újabb adatletöltés után lesz lehetséges, illetve a letöltött adatok naprakészen tartása is külön feladatot jelent.

Az alkalmazás fejlesztőinek még sok más szempontot is figyelembe kell venniük. Ugyanis sok esetben többadatbázis feldolgozásával lehet választ adni egy összetett kérdésre. Nem közömbös, hogy ez milyen eszközökkel (Java, ActivX, SQL …) állítható elő a Webes megjelenítésre.

Külön említést kell tenni az adatvédelemről. Erre a célra a Web szerverhez kapcsolódó úgynevezett tűzfal adja az egyik szintet. Másfelől pedig a konkrét alkalmazás is képes kell, hogy meg tudjon különböztetni többszintű jogosultságú felhasználókat.

Web lap példa alappontok keresésére:

Általános célú ingyenes Internetes térinformatikai böngésző program (ArcExplorer) képe:

Remélem, hogy a fenti példák felkeltették érdeklődésüket.
A további műszaki és egyéb részletek megismerése érdekében kollégáink állnak rendelkezésükre (például e-mail-en: geocomp@ind.eunet.hu).