Apagyi Géza

Ezek a lépések ma - az információs társadalom küszöbén - nem kerülhetők ki az informatikai és az informatikával közvetlen kapcsolatban álló szakterületek vonatkozásában sem.

Ismeretes, hogy hazánkban az informatikával összefüggő feladatokat az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság koordinálja. A Bizottság által 1997-ben elfogadott Nemzeti Informatikai Stratégia, továbbá az információs társadalomra vonatkozó Kormányzati Stratégia az elkövetkező évekre prioritásokat fogalmazott meg, melyek már jól tükrözik a megirányzott hazai erőfeszítéseket. Az említett dokumentumok bíztató jelét adják annak, hogy a felsőszintű irányítás hangsúlyt kíván fektetni a fejlesztési folyamatok régóta időszerű és áhított összehangolására. A nemzetgazdasági szintű, átfogó jellegű prioritások –az említett dokumentumok megközelítésében- röviden a következők:

1. Fenntartható és versenyképes gazdasági növekedés (háttérben a gaz- daságélénkítő szabályozás).

2. Fejlett (európai szintű) polgári társadalom (kulcsszavak:szolgáltató állam, elektronikus ügyintézés, demokrácia).

3. Javuló társadalmi integráció (Informatika elérhetősége, kultúra,szórakozás az idevonatkozó kérdéskör).

4. Tudásorientált társadalom (oktatás, kutatás, elektronikus írástudás fejlesztése tartozik e prioritás érdekkörébe).

5. Regionális infrastrukturális szolgáltató csomópont (fejlett telekommunikációs infrastruktúra jelentheti a feltételrendszert).

6. Aktív részvétel a globális világban (EU harmonizált, fejlett informatika reprezentálja a háttérfeltételeket).

Ha most az új keletű, közkedvelt kifejezéssel élve "ablakolok" az említett prioritások alapján megindult hazai folyamatokra, örömmel számolhatok be arról, hogy nyolc jelentős és országos kitekintéssel bíró projekt megvalósítása van napirenden. Ezek a következők:

1. Nemzeti Térinformatikai Stratégia kidolgozása

2. Országos Térinformatikai Adatház

3. Nemzeti Kataszteri Program

4. Települések, közlekedés és más ágazatok alaptérképei

5. Földrészlet mélységű információs rendszer, mely része az EU agrártámogatás integrált irányítási és ellenőrzési rendszerének (IACS)

6. Magyar Topográfiai Program

7. Egységes Földrajzi Címregiszter

8. Magyarország légi felmérése

A felsorolt címekből érzékelhető, hogy valamennyi téma vagy földügyi, illetve földmérési, térképészeti vonatkozású, vagy ilyen elemekkel rendelkezik. Ez a tény önmagában jól tükrözi a földmérés, térképészet multiszektorális jellegét, de utal arra is, hogy miért tekintjük az állami térképek, valamint a földmérési és térképészeti állami alapadatok előállítását infrastrukturális feladatnak.

Ez magyarázza azt is, hogy jelen előadás, mely címe szerint a Nemzeti Térinformatikai Stratégia célkitűzéseit van hívatva bemutatni, miért kerülhetett a mai konferencia napirendjére. Meggyőződésem ugyanis, hogy a mérnöktársadalom tisztelt tagjai zömében olyan szakterületeken tevékenykednek, ahol az állami térkép valamelyik válfaja megjelenik, minimum a koordináta, mint alapadat szerepet kap, és ahol a különböző tematikus elemeket - értéknövelő tényezőként - ezen infrastrukturális alapokra építik rá.

Egy kis kitérővel itt érdemes megvilágítani azt az örök dilemmát okozó kérdéskört, miszerint hogyan határolható el egymástól az állami alapadat (kötelező tartalmi eleme az állami térképeknek) és a tematikus adat (opcionális eleme vagy nem is tartozéka az állami térképeknek) egymástól? Azt kell mondanom, hogy szinte csak ökonómiai, gazdaságossági megfontolások dominálnak a határ meghúzásában. Mire van, illetve nincs pénze az állami térkép előállításáért felelős Földművelésügyi és Vidékfejlesztési tárcának, illetve a Honvédelmi Minisztériumnak, végső soron a központi költségvetésnek!? Természetesen a szakmai szempontokat törvény és miniszteri rendeletek rögzítik, de ezek mögött az a rendező elv motivál, hogy mi az az adattípus és pontosság, mely szinte valamennyi további felhasználó (állami és nem állami) számára közös érdek. Ezek (túlnyomó részének) megfinanszírozása a központi költségvetés kötelessége. Az ezeken felüli, esetenként sajátos igények kielégítésére az állami földmérés és térképészet nem rendelkezik anyagi erőkkel. Az ideális természetesen az lenne,ha valamennyi felmerülő adat gyűjtése, rögzítése, karbantartása egységesen koordinált, szervezett adatbázisban történhetne, de ezt csak nagyon távoli célként lehet ma még megfogalmazni. Lényegét tekintve ez is stratégiai kérdés!

A szakmai munkában az Irányító Bizottság egyik tagjaként részt vettem ugyan, de arra nincs felhatalmazásom, hogy a tanulmányt részleteiben ismertessem, így az előadásban a füldügyi, földmérési és térképészeti szakterületnek a stratégiai tanulmány készítése, a célkitűzések megfogalmazása során képviselt álláspontját szeretném ismertetni.

Ismeretes, hogy a térinformatika az informatikának azon részterülete, amely a nagyértékű geometria adatállomány mellet - integrált módon - nem grafikus (nem geometriai), tehát leíró, más néven "attribútum" adatokat is kezel. A geometriai adatok gyűjtése, kezelése sajátos eszköztárat igényel (geodéziai alapponthálózatok, földmérés, fotogrammetria, műholdas helyzet-meghatározás, távérzékelés). A geometriai és a leíró adatok előállítása, rendszerezése több szakág harmonikus együttműködését feltételezi. Ez az összetettség és együttműködési követelmény indokolja elsősorban a térinformatika különleges státuszát az informatikán belül, és teszi elkerülhetetlenné a térinformatikai stratégia megfogalmazását, majd következetes végrehajtását.

Szakterületünk a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazati irányításával működő földmérést, térképészetet, távérzékelést, földügyi szakigazgatást (ide értve a földhivatalok, a FÖMI tevékenységét ) képviseli. Tevékenysége kiterjed az ingatlan-nyilvántartásra, a földvédelemre, a földértékelésre, a szakfelügyeletre, a regionális, valamint a központi térképtári feladatokra, a légifényképezés koordinációjára, a távérzékelési központ működtetésére, államhatár földmérési feladataira, a szakági kutatásra és fejlesztésre, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A hazai és a nemzetközi tudományfejlődés trendjét követve 1993-tól szakágunkat érintően egy modernizáicós programot hajtunk végre, amely magában foglalja:

- a szabályozás reformját (jogszabályok, szabványok, szakmai szabályzatok);

- a számítógéppel támogatott ügyintézés, és szolgáltatás kialakítását;

- az euro-atlanti követelményekkel harmonizáló alrendszerek kialakítását, összehangolt működtetését;

- a szakemberek és az utánpótlás oktatásának, továbbképzésének témakörét.

A felsorolt címszavak igen kiterjedt fejlesztési területet fednek le, amelyek anyagi forrását PHARE támogatás, bilaterális segélyprogramok, célorientált központi és önkormányzati költségvetési előirányzatok, OMFB projektek, űrkutatási intézményfinanszírozás, kormánygaranciával támogatott hitel biztosítják.

A stratégiai tanulmány készítésekor alapvető fontosságúnak tekintettük, hogy a megkezdett modernizációs program szerves része lehessen a Nemzeti Térinformatikai Stratégiának, így annak a tanulmányban javasolt specifikus céljai szoros kapcsolatban állnak a szakterületi modernizációs programmal, a beindult fejlesztési folyamattal. Szándékaink a következő célkitűzéseknél különösen tetten érhetők (az első kiemelt mondatok az adott célkitűzés címeként jelennek meg a Stratégiában):

a/ Az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése

A földhivatalok és a FÖMI által nyújtott közigazgatási szolgáltatások fejlesztésével számítógépes adathordozón új típusú termékek megjelentetése.

Példaként említhető az agrártámogatások ellenőrzési rendszerének (IACS) EU konform kialakítása, mely nem nélkülözi - az ország lefedését több kategóriában is biztosító - digitális térképműveket.

A kategóriák között időlegesen az egyszerűsített, ún. váztérképek is szerepet kaphatnak, tekintettel a komplex változat magas anyagi- és időráfordítási igényeire.

c/ A térinformatikát kiszolgáló és kapcsolódó folyamatok

Ide tartozó összefüggés az is, hogy a közigazgatási folyamatokba való beillesztés igénye a térinformatikai termékekkel szemben egy lényeges követelményt, nevezetesen a hasznosság követelményét fogalmazza meg. Ez visszautal arra az egyik alapkérdésre, melyet az előzőekben már említettem, azaz, hogy hol húzzuk meg a határt az állami térképek (állami) alapadat és opcionális adat tartalma között.

d/ Vállalkozók bevonása a térinformatikai szolgáltatások

teljesítésébe

A földügyi szakigazgatás terén változatlanul azt képviseljük, hogy az adatbiztonság (ide értjük az ingatlan-nyilvántartás tartalmát képező tulajdonosi biztonság garanciáit is) megköveteli a stratégiai feladatok állami kézben tartását. E mellet az adatgyűjtési folyamatokban (pl .légifényképezés, földmérés, fotogrammetria ) változatlanul helyet kapnak a vállalkozók is.

e/ A befektetések és a bevételek egyensúlyának biztosítása

Az infrastrukturális állami beruházások (a térinformatika is ez !) megtérülése hosszú távú, anyagiakban nem is mindig kimutatható tényező. A földügyi szakigazgatásban keletkező szolgáltatási bevételek tekintetében következetesen folytatható az eddigi gyakorlat, mely szerint az alapadat-szolgáltatás bevétele újabb alapadat-előállítási célokat szolgál. Ennek mértéke a szolgáltatási kör bővítésével növelhető, így a földhivatalok és a FÖMI az önfinanszírozás közelébe kerülhetnek. A Nemzeti Kataszteri Program Kht. esetében ez már összetettebb kérdés, mivel ott a bevételek realizálása a hitelvisszafizetés egyértelmű forrásaként funkcionál.

f/ A közigazgatásban dolgozók munkájának segítése

A közeljövőben megteremtődnek a feltételei a teljes ingatlan-nyilvántartási tartalom (térképi is) elektronikus kezelésének. Megtörtént a beüzemelése a földhivatalokat összekötő intranet hálózatnak is, mely az ügyintézői munkában és a szolgáltatások tekintetében is forradalmi változásokat hoz. Az üzemszerű működésnek ma már csak anyagi korlátai vannak, számítunk arra, hogy az új tárcavezetés pozitív hozzáállássa révén ez az akadály rövidesen elhárul.

g/ Folyamatosság biztosítása a menedzsmentben

A földügyi szakigazgatás területén a fejlesztésben a neutrális szakmapolitika folyamatosan érvényesülhetett. Ennek 1989. óta jelentősen megnövekedtek az esélyei, ugyanis akkor a szakmai irányítás mellé a minisztériumba került a földhivatalok költségvetési irányítása is (ez korábban a megyei tanácsok hatáskörébe tartozott).

A továbbiakat tekintve nagy kihívás, hogy a számítógépes rendszerek üzembiztos működtetésének feltételrendszerét meg kell teremteni (gépek elavulása, tartalék berendezések, folyamatos karbantartás, további fejlesztések). A szakemberképzés folyamatossága is meghatározó szempont, ennek máig kialakult - egyébként igen jó – megoldásai további bővítésre szorulnak.

*

A Stratégia javasolt célkitűzései - látható módon - hordozzák szakterületünk fejlődésének eredményeit, továbbépítve, továbbgondolva azokat. De nem ettől lesz fontos dokumentum a Nemzeti Térinformatikai Stratégia, hiszen ezt egy szakági stratégiában is elegendő lenne megfogalmazni (van is ilyen). A Stratégia akkor tölti be funkcióját, ha integráns módon kezeli a kapcsolódó szakágak térinformatikában érintkező felületeit, koordinálja, összehangolja azokat. Alapvetés, hogy a mi szakterületünk a térinformatikai rendszerek geometriai rendjét teremti meg a következőkkel: geodéziai alapponthálózatokat hoz létre és tart fenn, permanens GPS referencia állomást üzemeltet, állami térképeket készíttet és gondoz, szolgáltatásaival igyekszik széleskörű igényeket kielégíteni.

A térképek tematikus tartalma (területrendezés, közműnyilvántartás, birtokfejlesztés,stb.) ezekre az alapokra épülhetnek, és ez már multiszektorális feladat, ami természetesen kölcsönhatásban van a földmérési és térképészeti szakterület létével, fejlődésével is.

Tudni kell, hogy a Stratégiára vonatkozó, említett dötés-előkészítő tanulmány még nem nyert elfogadást. A kormányváltást követően megjelenő új szempontok annak újragondolását, finomítását indokolják. Ez azonban nem jelentheti a szakágunk részéről eddig képviselt evidenciák elvetését, hiszen azok a feladatok tételes ismeretére, a nemzetközi szakmai szervezetek ( ENSZ-MOLA, CERCO, stb.) ajánlásaira épülnek. A magunk részéről készséggel csatlakozunk a Stratégia részletei kidolgozásának közeljövőben várható feladatai végrehajtásához, az ehhez elengedhetetlenül szükséges együttműködést vállaljuk.